Az exem a csalàdomnak tartozik 620 ezer ft-al,nem fizeti ,csak igérgeti,rendorsegen mit tesznek ?

14%

Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet bármelyik közjegyzőnél, akinek az adóssal szemben lejárt pénzkövetelése van.

A közjegyző a jogosult (azaz a kérelmező) egyoldalú kérelme alapján – a kötelezett meghallgatása, a kérelem érdemi vizsgálata és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül – fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel (azaz a követelés adósával) szemben. Az eljárásban bizonyításnak nincs helye, mivel a közjegyző jogvitát nem bírálhat el, tehát nem is vizsgálhatja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a pénztartozásról készült-e bármilyen szerződés vagy az nem is szerződéses jogviszonyból ered.

Ha az adós a küldemény átvételétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át azt (a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett „megtagadta” az átvételt), akkor a fizetési meghagyásjogerőssé válik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a követelés végrehajtását. A közjegyző ilyenkor elektronikusan küldi meg a végrehajtási lapot a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, ahol azt – szintén elektronikus úton – pár napon belül ki is osztják egy végrehajtóra. Ezzel akár néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak.

A fizetési meghagyásos eljárásban az eljárási díj mértéke a követelés (több követelés esetén a követelések) összegének a 3 %-a, de legalább 8.000 Ft és legfeljebb 300.000 Ft. Továbbá a díj legalább annyiszor 1.600 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 3.200 Ft.