Nem sajnáljátok a gazdag embereket?

Van ilyen ismerősöm. Azért sajnálnivaló, mert hajtja továbbra is a pénzt, hiába van neki rengeteg, de egy hosszú hétvégét sem enged meg a családjával (3 napos kikapcsolódást!), mert akkor is csak a céges dolgain pörög.

Így mire jó az egész? A vagyonából nem csak ő, a gyerekei is kellemesen élhetnének munka nélkül életük végéig, de nem...

Ez az ember a főnököm. Persze elvárná tőlem is alkalmazottként ezt a mentalitást. Legutóbb megmondtam, hogy kell egy hét szabi, fanyalgott, nem akart adni, azt mondta, inkább ad prémiumot, majdnem otthagytam. Végül odaadta, utána meg irigykedve nézegette a külföldi nyaralásos fotóimat, pedig ő sokkal szuperebb helyekre mehetne.

Igen, egy kicsit sajnálnivaló, mert ez is egyfajta függőség.

Miért lenne trollkérdés? Csomóan beleszületnek egy milliómos csaladba, ahol

1. Úgy nőnek fel, hogy a szülők nem érnek rá egy egészséges kapcsolatot táplalni a gyerekkel

2. A gyerek jövője meg van adva előre, hogy majd ő viszi tovább acéget, mégha más is érdekli.

Nem.

Az ilyen embereken az se segít, ha csórók.

Nem tud mit kezdeni magával valaki, az nem anyagiak függvénye.

Van, aki szegényként is talál elfoglaltságot.

Abban meg nem hiszek, hogy a jót meg lehet unni.

És abban sem, hogy ha valaki megdolgozik valamiért attól boldogabb lesz.

Nézd meg azokat, akik nem beleszülettek a jóba, hanem az egész életüket rááldozták, a fiatalságukat, közben nem éltek.

Azt a vagyont már csak a gyerekeik fogják élvezni, fiatalon, amíg lehet.