Aki nőként nem vállalt gyereket, nem bánta meg? Milyen most az élete?

Én nagyon gyerekpárti vagyok én nagy kudarcnak éltem volna meg ha nem lehetett volna gyerekem.

De szerintem aki tudatosan nem akar és nem vállal, az biztos nem fogja később sem megbánni hogy nincs, nem lett gyereke. Maximum akkor ha lerobban és senki nem fog tudni segíteni neki mert hiába vannak a cimbik, azok is trottyok lesznek addigra már vagy a temetőbe.

45 éves nő vagyok, soha nem akartam gyereket, párom sem.

Sok szabadidő, nyugalom, ez mindennél többet ér nekünk.

Nem nekünk való a gyereknevelés, el sem tudnánk képzelni, hogy pelenkázzunk, oviba, iskolába rohanjunk..

Tudom, hogy off a válaszom, mert 40 alatti vagyok, bocsi. De...

3 fajta forgatókönyvet ismerek rokonoknál/ismeretségi körben:

1) korán vállalt gyereket és megbánta azt hogy túl korán vállalt, nem élte ki magát, önismeretben sem tartott ott tapasztalatlan volt stb...

2) későn vállalt gyereket és megbánta hogy későn vállalt gyereket és nem korábban amikor még könnyebb lett volna utána szaladgálni amikor 1 évesen megindul, meg van hozzá türelme, nincs nagy különbség korban stb.

3) nem vállalt gyereket és megbánta hogy nem vállalt gyereket

FONTOS, hogy ezek személyes tapasztalatok, tehát tudom, hogy van egy csomó ember aki elégedett akár azzal hogy van gyereke akár azzal hogy nincs. Csak velük még soha nem talalkoztam, nekem ilyen negatív ismeretségi köröm van. 😂

A véleményem meg annyi, hogy én sokkal fontosabbnak gondolom azt, hogy az ember a gyerekének mit tud adni. Nem anyagilag meg pénzben. Hanem a semmire-nem-jó, gátoló, esetleg káros családi mintázatokat észrevette-e már, felülmúlta-e őket, önreflexióra, hibázásra, belátasra, kijavításra képes-e vagy sem, tudatos-e, mentális és érzelmi háttér megvan-e vagy sem stb...

Egy szóval: tud-e olyan példát adni a gyereknek, amit ha az lemásol, plusz a saját maga tapasztalatait hozzáadja, akkor önállóan elboldogul az életben.

Nekem pl ez a háttér és példa nem volt meg, ebből kifolyólag nagyon nem boldogulok az életben. Ezért nem vállalok gyereket. Ugyanúgy lemasolná a saját életképtelenségemet, és ezt senkinek nem kívánom.

Nem baj, ha nem a megszokott sablon-élete van valakinek. Más utakon is nagyon sokat lehet fejlődni testileg-lelkileg-szellemileg. Egyik sem jobb a másiknál.

Van, amit csak akkor tud megtapasztalni az ember ha gyereke van.

És olyan is van, amit csak akkor, ha nem vállal gyereket.

Mindettőnek van értéke. A lényeg, hogy adött döntéseddel mit kezdesz.

Bárhogy dönt bárki (báhogy is döntesz), mindegyik variáció tiszteletben tartandó.

Egyikkel sem leszel kevesebb. Hogy több leszel-e, az meg attól függ, hogy az adott úton mit tanulsz, mit viszel magaddal. Tapasztalatot mindenképp, mindkét esetben. :-)

Én inkább annak örülök hogy ez nem egy kötelező dolog

Belegondolok hogy terhes vagyok, szülnöm kell, majd utána egy gyerek örökre ott lesz a nyakamon.... ahelyett hogy azt csinálnék amit akarok, szabadon, alhatok ameddig akarok...

A gyerekeket nem találom cukinak, nem akarom hogy a közelemben legyenek...

soha nem fogom tudni felfogni hogy miért akar ennyi ember gyereket...

27

Ezzel a hozzászólással pont jól bemutattad, hogy miért nem elég csupán az ösztön után menni, és miért is annyira fontos tudatosnak lenni arról, hogy milyen példát (vagy ellenpéldát) mutatunk.

Köszönjük ezt a remek prezentációt!

27 nagyon sértő voltál 😴😴

Micsoda szerencse hogy te láthatóan olyan egészséges vagy hogy meg fogod ajándékozni a világot hozzád hasonló Einstein-i magaslatokkal

28# jártam gyermekotthonban mint segítő, pontosan tudom kik miért kerültek oda. Pont őket nem kéne bántani azok szüleit mert fogalmad sincs róla miért kerültek oda. Én konkrétan a termékenységről és ösztönről írtam ami valós. A természet maga oldja meg hogy ki szaporodjon és ki nem. Akibe nincs ösztön az igenis valahol egy génhibás egyed, ugyanúgy mint pl a saját nemükhöz vonzódók. Persze ettől még ők is emberek senki nem mondta hogy rosszabbak. De ugyanúgy génhibásak mint a down kór vagy egyéb mással születettek, vagy a meddők akikben ott az ösztön a szaporodásra de a természet mégsem akarja hogy ők szaporodni tudjanak.

Ezt el kell fogadni mondig is lesznek ilyen emberek és nem megsértődni kell hanem értelmileg felfogni hogy ez így működik.