Tényleg olyan mintha sokan fel sem fognák hogy ez az egy életünk van?

Igen, sokan nem fogják fel.

De neked sem a többiekkel kellene foglalkozni, hanem magaddal. Neked is ugyanúgy egy van.

Nincs értelme a kérdésnek. Te csak magadon tudsz változatatni, magadért vagy felelős. Másokért nem.

1. Attól még hogy valaki felfogja, nem biztos hogy varázsütésre tud is tenni valamit.

2. Miutàn meghalunk, utána már nem bánunk semmit. Az is meghal aki egészséges volt, és az is aki nem.

Valójában csakis hit kérdése, hogy adott ember szerint mi van a halál után. A valóság az, hogy fogalmunk nem lehet róla, míg nem jutunk el oda.

Számomra ugyanolyan ellenszenves aki ennyire biztos benne, hogy nem lesz semmi, mint az aki a saját vallásának megfelelő dolgokban hisz ellentmondást nem tűrően.

Egyszerűen csőlátású gondolkodás ez. Majd egyszer megtudjuk mi vár ránk, addig minden ilyen jellegű vélemény csak vélemény, és mindegyiknek ugyanakkora esélye van tévedni, mint a másiknak.

#4

Semmi jel nem utal arra, hogy lenne utána bármi. Kivéve persze pár ezer éves könyvet.

#4-nek igaza van, fanatikus csőlátással támadják azokat, akik nem a materializmus dogmáját akarják elfogadni.

Számtalan olyan bizonyíték van, ami erősen megkérdőjelezi a "csak egy életünk van" dolgot, és nem csak a "régi könyvek", hanem sok tízezer előző életre emlékező gyerek -amiket már 100 éve is vizsgáltak, és sok száz cikk született, nem csak azok akik tudatosan kijelentik, hogy visszaszületnek, mint pl a Dalai Láma, aki már 10+ életét éli tudatosan, és tölti be ugyan az a lélek ugyan azt a pozíciót.

A baj az, hogy fanatikusan, önmagukat meggyőzni akarva, kétség nélkül állítják ezt a butaságot, hogy "csak egy élet van".

#5

Sosem fogjuk megtudni biztosan, hisz aki megtapasztalta már a halált, az nem fogja tudni elmondani.

#6

Nekem voltak érdekes gondolataim gyerekként ezzel kapcsolatban. 4-5 évesen azon gondolkodtam, hogy hol voltam mielőtt lettem? Elég fura, különös érzést éltem át miközben ezen töprengtem. Mintha valami nagyon elő akarna jönni, de nem tud.

Nyilván nem feltétlen jelenti ez azt, hogy volt előző életem, de éreztem, hogy valahol már voltam, mielőtt lettem volna. Talán csak megmaradtak emlékfoszlányok az anyaméhből vagy a születésemről. Fene tudja.

Szerintem ezek mind olyan dolgok amikről érdemes elmélkedni, beszélni róla, feltenni kérdéseket és válaszokat keresni rájuk, de egyértelműen kijelenteni valamit és tényként kezelni butaság. Pontosan azért, mert soha senki nem fogja tudni bebizonyítani, hogy mi vár az emberre a halál után. Innentől kezdve hitről folyna a vita, arról pedig nem lehet vitatkozni.

Mindenki abban hisz, vagy abban nem hisz amiben akar. Ez lenne a vallásszabadság lényege.

Ez a kérdés nem arról szól, hogy valaki hisz-e vagy sem valamiben.

Arról szól, hogy ki hogyan éli az életét, ne offoljátok szét.

#8

Igen, ehhez viszont szorosan kapcsolódó téma az is, hogy ki miben hisz.

Van aki azért jó ember, mert így tartja helyesnek. Más azért, mert hisz a mennyországban és oda szeretne kerülne. Harmadik a karmában hisz és jó karmát akarna. Aztán van olyan is, aki nem hisz semmiben, jó ember sem akar lenni és hedonista mód él csak az élvezeteknek, senkit és semmit nem tisztelve.