Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Egyre rosszabbul vagyok...

Egyre rosszabbul vagyok lelkileg de nem tudom miért mikor semmik a problémáim? Szerintetek ezek a dolgok kiválthatják?

Figyelt kérdés

Sziasztok! Eléggé mélyen vagyok lelkileg, és számomra semminek tűnnek a problémáim, mert másnak ennél sokkal rosszabb az élete. De leírom röviden, hogy nekem milyen az életem, meg hogy milyen volt, és lehet, valaki az alapján tud valami hasznosat mondani. Tehát a szüleim sokszor veszekedtek kiskoromban, illetve mikor 6-7 éves voltam, apám megkísérelt egy öngyilkossági kísérletet. Elég macerás procedúra volt, kellett rendőrt meg mentőt hívni, de nem nagyon emlékszem már rá, de begyógyszerezte magát. Aztán 2 éve is bevittek, aztán idén áprilisban és augusztusban is ezt eljátszotta, de már nem vitték be sehova, mert nem hívtunk rá mentőt. Viszont nem tudom, ez mennyire traumatizálhatott. Pont akkor volt az első és a második eset, mikor meghalt a nagymamám és a nagypapám, tehát nem volt akkor ez egyszerű. De nem tudom, hogy ez kiválthat-e bármit, mert lehet, félek, hogy elveszítem, és megint veszekedni fognak, mert hirtelen történnek ezek a legkisebb dolgokból is akár. Nekem 10 évesen jött el ez a mélypont, ami azóta is ugyanolyan, talán még rosszabb. Röviden, akkor kezdtek szétbullyingolni az iskolában, verbálisan meg fizikailag, meg olyannal fenyegettek, hogy megölnek, és kést tettek hozzám. Tudom, lehet, ez nem tűnik igaznak, de megtörtént. Aztán mikor véget ért és abbahagyták a bullyingolást, nyilván csak a fizikai részét, akkor utána elkezdtem nem enni, meg nagyon mélyre süllyedtem, vagdostam magam, és próbáltam öngyilkos lenni 12 évesen. Végül nem mertem megtenni, aztán 13 évesen is hasonló gondjaim voltak, úgy éreztem, nem élem túl az általánost, én ebbe beleőrülök. Aztán nyáron neten lett egy ember, akihez elkezdtem kötődni, egy 10-15 évvel idősebb volt, mint én. Szerettem, hogy végre valaki szeret, és nem csak bánt, de ő ki is használta. Én meg szerettem őt, ezért kapott képeket, amiket akart. Utólag megbántam, de hiányzik, és mai napig eszembe jut. Ő pedig árthatott volna nekem. Mindenkiben őt látom, és hiányzik, de tudom, nem ő, csak hogy szeressen valaki. Ő se szeretett, csak eljátszotta. Aztán új helyre kerültem, de itt se találom a helyem. Nem bántanak, csak mások, mint én. Nem érdekel engem azok, amik őket, hogy cigiznek, piáznak, és megjátsszák magukat, ahogy ők teszik, illetve hogy pletykálkodnak. Van pár ember, akivel beszélek néha, de őket se érdekelhetem valójában, mert nekik is megvan inkább, hogy kivel beszéljenek, és nem én vagyok az. Más fontosabb.


A szüleimhez visszatérve, annyi, hogy nem érdekli őket, ha van valami problémám. Szerintük ennyi évesen semmi bajom nem lehet. Meg én csak hisztizek. Sokszor nem is érdekli őket, ha beszélek hozzájuk, bealszanak rajta, vagy szimplán nem válaszolnak, leginkább ilyenek. Tehát annyira nem foglalkoztak velem, nem érzem, hogy szeretnének, de hát nem értem, mit problémázok, hisz valakit vertek otthon, meg ilyenek. Viszont nem tudom, így mi a baj velük, de valahogy ők sincsenek jó hatással rám, mert nem érdeklem őket, nem törődnek velem. Mikor bajom volt az iskolában, hogy bántottak, igaz, próbáltak tanártól vagy igazgatótól segítséget kérni, de édeskevés volt, illetve hiába kértem írásban, hagytak tovább szenvedni, mert hogy nekem kell nyelvvizsgát itt tennem. Illetve mondhatnátok szóljak nekik de nem vennék komolyan , egyedül kell megoldjam.


Tényleg nem tudom, mi bajom van. Most már nem bántanak, de mégse vagyok boldog. Üres vagyok érzelmileg, és hirtelen jönnek a gondolatok, hogy bántsam magam, vagy hogy meg kéne halni. Légyszi, segítsetek! Előre is köszi, aki válaszol. Tudom, hosszú lett, de nagyon kéne valami tanács, és köszönöm, ha elolvastátok.



szept. 26. 01:15
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:

2)Sziasztok, köszi, hogy sokan írtatok, mivel sokan kérdeztétek, mi van azzal az emberrel, akivel jóba lettem, de végül vége lett vele. Van egy róla szóló kérdés, a vége viszont nincs benne a történetnek.


Itt a kérdés: https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__baratok-baratsagok__..


És itt kifejtem, végül mi lett vele. Igazából a kérdésemben az a kérdés, hogy szakíthatnám meg vele a kapcsolatot, de valójában nem akartam, csak nem volt alkalmas a konfliktus megbeszélésére. Nyilván nem is volt ez az egész jó, de lehet, úgy utólag jobb, hogy így történt, hogy vége lett, mert én leírtam neki a dolgokat, amik kb. a kérdésemben voltak, hogy mik a problémák, de ő nem értette meg, megsértődött, aztán utána még néha ráírtam, de ő semmiket írt vissza, magától nem is keresett. Én írtam neki egy utolsó üzenetet hosszan, hogy mondja meg, mit akar, arra azóta se kaptam választ, de még beláttamozni se láttamozta. Tehát őt nem érdeklem.


3)Online szoktam néha pár emberrel beszélni, barátaim nincsenek, néha élőben, de azok nagyon minimális beszélgetések, amik vannak. Kimozdulni nem szoktam, mert a szüleim bezárnak, és nem engednek sehova, csak iskolába járhatok, de szórakozni vagy sétálni nem. És hiába mondom nekik, nem értik meg, inkább akkor még inkább veszekednek, és hát igen.



4)Igen, valójában örültem neki, hogy őt érdeklem, és engem így könnyen ki lehetett használni. Iskolapszichológushoz szülői engedély kell, így nem hiszem, de nem is szeretném, hogy ezeket megtudják a szüleim, úgyse vennék komolyan.



7)Ő nem szeretett, megjátszotta, és csak ő önmagát szereti. Ha szeretne, akkor megértette volna, mik a viselkedésével a problémák, és talán változtatott volna, de így csak én voltam leszarozva, meg elnyomva, hogy hát ez normális, velem van probléma.



8)Számíthatok magamra is, ez van már évek óta, és vagyok az emberi kapcsolatokra, de nem találom a korosztályommal a közös hangot, így már egyszerűbb egyedül.



10)Hát lehet, már észrevettek páran, és kihasználják ezt. Szerettem őt. De utólag nem kéne őt szeretni, de még szeretem, mert ő törődött velem és szeretett, de végül ez se volt igazi, csak megjátszott. Még jófej volt, ha elnézem a rossz oldalát, de lehet, mikor jófej volt, azt is csak eljátszotta. Hát nem kell nekem senki, aki simogassa az egóm, lelki világom, csak normális emberi kapcsolatokra lenne szükségem.


Remélem, még válaszoltok ezekre is, így is köszi a sok választ.

szept. 26. 15:19
 12/15 anonim ***** válasza:

Borzalmas gyerekkorom volt, anyám, nővérem mindig verte apám. Én kicsi voltam, így nem sokra emlékszem. Azt mondták borzalmas volt. Anyám végig dolgozta az életét nem nagyon foglalkozott velünk, így nagyszukokkel többet voltunk. Mamám mindig azt mondta ugyan úgy nézek ki mint az apám stb.. meg hogy mennyire szar alak volt. Anyám meg a ferfiakat szidta mindig. Magányos gyerekkorom volt, fura voltam, nem tudtam sehova se beilleszkedni, nem voltak barátaim, kövér is voltam, szerintem csokival próbáltam az űrt kitölteni. Középiskola kicsit hányavetett volt, voltak barátaim, bár nem sok és 11-be átmentem esti suliba, ahol leérettségiztem. Jegyeim hullámzó, de amúgy okos vagyok, megvan az eszem! Elmentem OKJ-t tanulni és még egyetemre is tovább mentem, megcsináltam. Valahogy erőt vettem magamon és mindig próbáltam azt mondani "igen, normális életem lesz". 2 munkahelyen voltam eddig, egyik szarabb volt mint a másik. Emberi kapcsolatokban nem jeleskedem, senkim sincs. Mindig próbálom azt mondani, hogy "igen, nekem már pedig normális életem lesz", de nem lesz soha. Lehet furán hangzik, de ami el van romolva az el van romolva, emberfeletti küzdelem árán se lesz sose jó. Jelenleg nincsenek barátaim, munkam, és motivációm se. Fiatal vagyok, ami elborzaszt, mert 1. nem annak érzem magam, 2. ha eddig ilyen volt én nem tudom hogy lesz ez így tovább. Semmi nem sikerült, se karrier, se család, se pénz és ez így is marad. Most Jelenleg olyan lelki fáradtság van rajtam, hogy szavakba nem tudom önteni. Csak annyit tudok hozzá fűzni "elfáradtam".


Nézd, van akinek szarabb helyzete van, van akinek jobb, van akinek ugyan olyan. Te legalább nem vagy annyira mély depresszióba mint én, és vannak kilátásaid!

szept. 26. 22:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 A kérdező kommentje:
Szia! Utolsó valaszolo en megertem ha neked is rossz volt az eleted de szamomra nagyon negativan hat az utolso par sor. Tehat en tudom nem nekem van a vilagon a legrosszabb eletem tudom masnak ennel sokkal rosszabb. De most oszinten ennek tudataban egy embernek jobb lesz? Nem picit olyan mintha akinek kevesbe rossz annak vegyuk semnibe az erzeseit. De mindegy. Nem is ertem mire jo ez a masik kerdese alatt valo panaszkodas mintha azt akarnad elerni neked rosszabb. Mindeb ember maskepp reagal bizonyos dolgokra lehet valaki hamar tullep valamin valakit meg nyomaszt. Egy kerdesem alapjan nem lehet azt megallapitani ki melyebben van benne nem is ertem ez miert szamit. Hisz vegulis mar 10 eves koromtok voltak ongyilkosagi gondolataim es most nekem se konnyu legszivesebben megtennem tehat nem ertem.
szept. 26. 22:50
 14/15 anonim ***** válasza:

Te döntésed hogyan értelmezed! Van az az ember aki azt nézi, hogy félig üres a pohár, van aki azt hogy teli.


Írásod alapján azt láttam, te inkább azért írtál ide, hogy valaki megvígasztaljon és a pártodat fogja.


Én csupán szólok van rosszabb is, amit egy két biztató szóval sem lehet helyre hozni

szept. 26. 22:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 A kérdező kommentje:
Nem megvigasztalast varok valami tanacsot vagy valami.
szept. 26. 22:57
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!