Nincs túlhypeolva az, hogy mindenkinek legyen utódja?

Mert nehogy megszakadjon a dinasztia és fennmaradjanak a gének.

De nézzük csak.

Ha a pároddal van gyereketek, akkor tőled csak 50%-ban örökölte a géneket, a másik felét a párodtól örökölte.

A gyereked gyereke, az unokád már csak 25%-ban fogja a génjeidet tartalmazni jó esetben.

Az unokád gyereke, a dédunokád már csak 12,5%-ban.

Az ő gyereke, az ükunokád már csak 6,25%-ban lesz olyan, mint te. Ami már elenyésző.

És így tovább. A generációk feloldódnak az emberiség nagy genetikai olvasztótégelyében.

Mert legyen, aki majd gondoz idős korodban. Biztos, hogy gondozni fog? Vagy bedug valamelyik idősek otthonába? Ahol többedmagaddal leszel egy szobában és a személyzet csak a dolgát teszi, sokszor anélkül, hogy egy kedves szót szólna? Majd te megneveled? A gyereket nem csak te neveled, hanem a közösségek, amelyekbe belekerül.

Nem azt mondom, hogy aki akar ne vállaljon gyereket. Vállaljon. Már csak azért se, nehogy kihaljunk.

De jó érv, hogy fennmaradjanak a génjeink, vagy legyen, aki majd gondoz?

Mit gondolsz?

Amit én esetleg jó érvnek tartok, hogy legyen, akit pillanatnyilag lehet szeretni, amíg fel nem nő. Ha felnő, akkor úgyis elszakad. Nem lesz már az az aranyos kisgyerek, akire olyan jó volt vigyázni, akivel jó volt játszani, aki mindig megölelt és ha szomorú voltál, akkor ő is megkérdezte, mi a baj, apa, anya és akkor és ott egy pillanatra elfeledkeztél minden bajodról.