Mit adott és nem adott az élet? Mi az, ami ritkább és mi a gyakoribb?

Karriert, amiben fejleszthetem magam, na az nem lett.

De van lakás, autó, férj, amúgy jól élünk anyagilag meg amúgyis, de a munkahelyem az lehetne jobb is.

Ami nekem nincs most, és lehet, jó lenne, de nem dőlök a kardomba sztem, ha "nem kapok": igaz barátok.

Amit szeretnék: jobb egészség... főleg a fogaim és a bőröm terén, ill. surván hízékony vagyok, PCOS-re is hajlamos (régen volt, nagyobb fogyás utá

n megszűnt, de f...ok, hogy visszajön majd). Illetve mentális egészség - diagnosztizálva nem vagyok, de szerintem van depresszióm és ADHD-m alsó hangon.

Ami jelenleg van, de nem mindig volt: jól fizető munka, jó párkapcsolat, saját lakás, tartalmas és élményekben gazdag élet.

Az élettől ne várjál semmit. Azt főleg nem lehet, hogy mindent megkapjál, elérjél. Állíts fel fontossági sorrendet, és lépésről lépésre küzdjél meg mindenért.

Hogy én mit kaptam? Még a colstokot is saját pénzemen vettem, amivel megmértem, mekkora lófa5zt kaptam az élettől.

Komolyra fordítva; van saját házam, autóm, szerető feleségem, felnőtt gyermekeim, és tűrhető nyugdíjam. Ezekből egyiket sem KAPTAM, legfeljebb az életemet keserítő autoimmun betegségeket.

Az ismeretségi körömben a leginkább előjövő, leginkább megtárgyalt gond, a magány, párkapcsolati síkon. Mindkét unokatesóm is ezzel küzd például (meg több barátnőm), azonban egyikük 6-8 éve van párkapcsolatban, szóval az kicsit komplikáltabb helyzet. A másikuk pedig nem talál magának barátnőt.

Ami pedig engem illet: az átlagnál, szerintem, jobb a kapcsolatom a szüleimmel, bár a kapunyitási pánikom nem tudom velük megbeszélni, ettől eltekintve számíthatok rájuk. Az egészségemre nincsen panaszom, van félretett pénzem, egyetem mellett van egy kisebb munkám, ami bár nem fizet túl jól, nagyon sok tapasztalatot ad, meg olyan dolgokat, amik jól mutatnak az önéletrajzomban. Meg valamelyest kapcsolatokat is, amik meg a jövőben jöhetnek jól, akár referencia formájában is.

Azonban... hiába ismertem meg rengeteg új embert az utóbbi csak 2 hónapban (egyetem, munka, kollégium, tanfolyamok és még sorolhatnám), magányos vagyok, és párkapcsolati téren is. És közben a világban sem találom a helyem, ami egyre jobban megvisel.