Érezted már valaha azt, hogy nagyon kelletlen kiszolgálásban volt részed? Hogy történt ez?

Egy helyi könyvesboltban éreztem ezt sokszor. Amikor a régi "brand" szerint működtek, olyan nők dolgoztak bent, akik a többi vevő hallatára beszélték ki azt, aki éppen kiment a boltból. Milyen könyvet nézett meg, mit vett, ezekből meg elég meredek következtetéseket vontak le. Ha esetleg egyedül volt bent valamelyikük, hangosan sóhajtoztak, néha arcokat vágtak, és eléggé egyértelművé tették, hogy nekik ahhoz ott és akkor semmi kedvük nincsen.

Csak azért mentünk be oda anyával többször, mert elég hamar ez maradt meg egyedüli könyvesboltként a városban, de elég hamar megelégeltük, és inkább be sem mentünk oda, mert nagyon kellemetlennek és undorítónak találtuk az ott dolgozók viselkedését. Amúgy mások is. Közel száz értékelés alapján 2.1 körül álltak a Google szerint, ami után nem sokkal bezártak, új név, új arculat, új hely és új dolgozók lettek ott. Azóta nincs rájuk panasz.

A másik pedig egy, megint csak, helyi eset: egy felkapott kávézóba ültünk be egyik legjobb barátnőmmel egy limonádéra. A felszolgáló lány, látszólag, korombeli lehetett, vagy kicsivel talán fiatalabb, tehát 20 körüli, és nagyon nyegle volt velünk, beszédileg is, meg a menüt is szinte úgy vágta le elénk. Nem sokkal később kiment egy cigiszünetre, utána már normális volt velünk.

Boltokban többször, szerencsére ma már sokkal ritkábban. Inkább a nagyobb bevásárlóközpontok gyors terjedésekor tapasztaltam, gondolom akkor olyan gyorsan nyíltak a boltok, hogy bárkit felvettek.

Vendéglátóhelyeken általában könnyen meg szoktuk találni a hangot a személyzettel, ami viszont megmaradt az emlékeimben, az az, hogy Horvátországban milyen unott, flegma fejű pincérek voltak szinte mindenhol.

Annyira kiült a világfájdalom a fejükre, hogy rendesen kellemetlen volt, sehol nem tapasztaltam még ilyet, nem is lett a kedvencem Horvátország.

Volt egyszer egy eldugott étteremben. A tulaj volt egyben épp a pincér is. Nagyon savanyú volt, nem állt a helyzet magaslatán se. Megkérdezte mit eszünk, úgy, hogy étlapot még nem is kaptunk 😅 Egy mosolyt nem volt képes kipréselni, foghegyről motyogott mindent.

Utólag a google értékeléseket olvasva kiderült, hogy ezt nem első alkalommal játszotta el, tehát nem épp "rossz napja volt".

Csak amikor fejfájásuk van meg ezek. Rám van terhelve hogy sajnáljam, empátiázzak, jobbulást kívánjak meg ezek mikozben marhára nem érdekelne egy eladóból az sem fiú vagy lány, de mikor nyilvánosan szenvednek, de otthagynám szó nélkul, akkor meg én vagyok a bunkó. Igy olyan helyeken ahol többször megfordulok megy ez a kényszersmall talk.

De kellemetlennek inkább azt nevezném mikor pl pultosok szájhúzva, utálkozva szolgálnak ki, de a pasimnak meg megy a vigyor bájolgás s.ggnyalás. amikor nem akarnak normálisan párként kezelni minket, hanem diszkriminálnak engem.

Dm ben szörtelenítöt tettem a kosaramba, ezr meglátva az elado elkezdett kiabálni a másiknak hogy ma mjndenki szőrös?

Beugrott az a gyogyszertáras vicc is mikor vki óvszert venne a kiszolgáló meg el kezd orditani hogy milyen méret meg Jucus nézd már meg van e raktárban meg ezek.

Eger Alpha zoo - bementem, sehol se volt az eladó. Vártam vagy 10 percet. (Kint telefonozott) Később visszamentem, köszönést se fogadta. Fizetéskor nagyokat sóhajtozott, forgatta a szemeit.

Amikor kimentem végre tovább telefonozhatott.

Mezőkövesden a Rossmannban egy időben fiatal pasi volt az őr. Mindig követett. Egyszer óvszert vettem volna, levettem egy darabot a polcról és éreztem hogy les valaki. A polc mellett állt ez a buz1 és vigyorgott. Amikor fizettem, akkor is nézte hogy megvettem-e végül, vigyorgott végig. Azt hittem felrúgom.