Lányok, nők! Segítenek otthon a férfiak akármilyen házimunkában?

Apám elég házias, de neki muszáj volt már kiskorában is, mert nagymamám meg a tesója olyan kupis volt, ha ő nem rak rendet, elviszik a házat a hangyák...

Férjem már lustább, csak akkor segített, ha megkértem, aztán volt vele egy vitám, amikor meguntam, ami után aztán 2 napig duzzogot, mire beadta a derekát, azóta a heti "nagy" takarítás felesbe van. És már mosogatni is szokott.

Apósom baromi lusta, semmit nem csinál. Bátyámat is megeszi a kosz.

Mindkét nagypapa alkoholista volt, egyikük az állatokkal és a kerttel becsülettel foglalkozott, de mással nem. A másikuk pedig az építkezéssel és a szőlővel volt elfoglalva, más nem érdekelte.

Apa pedig... hát, szinte semmit sem segít. Nekünk nincsenek állataink, kertünk, szőlőnk, nem építkezünk, itthoni dolgokból nagyon, de nagyon keveset intéz el. Ha elmosogat maga után néha, vagy 1-2 tányért utánunk, akkor azt úgy tudja előadni, mintha egy vendégsereg utáni edényt mosott volna el. Pár hetente felporszívózza a nappalit, pár havonta kipucolja a fürdőt, de komolyan ennyi.

Ha rákényszerül arra (mert nincs itthon más), hogy kiszedje a mosógépet, vagy a szárogatót, vagy kipakolja az utóbbit és teregessen, akkor megcsinálja, de többször kell neki szólni érte.

1) nem normális, hogy úgy görcsölsz a mestruációd alatt, hogy mozdulni is nehezedre esik. Tudom, szeretik lerázni a nőgyógyászok, meg mindenki, de nem normális, és nem lehet így élni.

2) nem normális, hogy faterod egy szalmaszálat is baszik keresztbe tenni otthon. Az enyém is ilyen volt gyerekként, persze vinnyogni tudott a meleg vacsoráért, mikor anyám később ért haza munkából, mint ő. Azóta mi, gyerekek (akik szintén vittük a háztartást) elköltöztünk, anyám kidobta, kicsit élt egymaga, majd visszament, több tapasztalattal, és tud normálisan viselkedni most már, felnőtt emberként.

De miért vársz anyád jóváhagyására? 18 már elmúltál, tehát jogilag is azt csinálsz, amit akarsz, de egyébként orvoshoz korábban is elmehettél volna egyedül is. Senki nem kér tőled szülői hozzájárulást 18 alatt se, de te meg már elmúltál 18, szimplán elmész, bejelentkezel, elmondod, mi a kínod. Nem kell anyádra, vagy a szüleid jóváhagyására várni, mikor a saját életminőségedről van szó.

Bár itt szerintem nagyobb problémák is vannak. Abba pl beleegyeznének szrinted gond nélkül, ha bejelentenéd, hogy jövő hétfőn kezdesz xy helyen, és a megkeresett pénzből szeretnél majd kivenni egy albérletet, hogy függetlenedj és leválj róluk?

Bemész a panaszoddal a lakhelyed szerint illetékes nőgyógyászatra, megvárod, amíg sorra kerülsz, elmondod, mi a baj, megvizsgálnak. Ha szükséges, továbbirányítanak máshoz. Ennyi.

Fizetni max. akkor kell érte, meg magánba menni, ha elhajt valaki azzal, hogy ez a női lét velejárója, meg egyéb bullshitek.

Nem kell hozzá anyád, se a szüleid engedélye. Elsétálsz, vagy bebuszozol magadnak, gondolom, a lakást azért elhagyhatod anélkül, hogy meg kellene mondanod, hová mész, nem? Apukád azt mondta, jó lenne, ha anyukáddal mennél, hát akkor most apukádnak nem lesz jó. Ez van, majd valahogy túléli szerintem ezt a megrázkódtatást. Egyébként nem az ő testéről - és esetleges reprodukciós képességeiről - van szó, nem neki fáj, mondanám, hogy nyugodtan mondd meg neki, hogy lesz szíves a saját dolgával törődni, de nyilván nem fogod, mert erre kondicionáltak, időbe telik majd megedződni és kiállni magadért, de első lépésként szerintem tök jó lenne, ha az elvárásaik ellenére valami olyat, ami legális, amihez felnőtt emberként minden jogod megvan, és még hasznodra is válik, megcsinálnál a nyomasztásuk ellenére. Menj el nődokihoz pls.