Miért létezi ilyen, hogy valaki soha többé ne akarjon beszélni a másikkal? Neked mi miatt volt ilyen az életedben?

Őszintén szólva baromi fárasztó lehetsz, amit ő már tutira megunhatott. Ezen felül kapcsolatfüggő is vagy, mert nem tudod elengedni, hiába magyarázod, hogy igen.

Elég sok emberrel szakítottam meg a kapcsolatot véglegesen. Például anyámmal is. Toxikus volt, mártírkodott, olyan, mint te és emellé még szerfüggő is. Borzalmas energiavámpír, ki nem lehet bírni vele öt percnél tovább.

Az élet nem arról szól, hogy folyamatosan dagonyázzunk a nosztalgiában meg a nehéz időkben is azon filózzunk, hogy a régiek közül kik vannak mellettünk. Új dolgokat kell kipróbálni, engedd el ezt a gyerekességet.

Sejtem, hogy nem lehetsz túl idős, mert maximum a 15 évesek írkálnak ilyet, mint te.

Ja és az önsajnizás helyett injább menj el egy terapeutához, mert ezzel a felfogással sehova se jutsz az életben, senki nem marad meg melletted huzamosabb ideig.

Pláne, hogy szerinted az új kapcsolataid már csak felszínesek lehetnek, mert nem ismeri majd a régi időket. Örülnél inkább neki, hogy nem ismeri mindenki a múltadat. A leírás alapján gázos dolgokat csinálhattál, ha az exeddel olyan nagy spanságban vagytok évek óta.

12: Szerintem te vagy gáz, hogyha arra, hogy valaki vágyik rá, hogy minél régebbi barátai legyenek, azt tudod reagálni, hogy olyan gáz ember, hogy inkább örüljön, hogy nem ismerik régről...

Beszarás, milyen bántalmazó vagy.

13, nem vagyok bántalmazó. Viszont gondolkodni kellene azon, hogy mégis mi olyan marha fontos neki a régi időkön, ha azt nem ismerve minden új ismerőse csak felszínes kapcsolat lehet. Megölt valakit, ami ekkora titok és teher? Vagy prostituált volt, esetleg macskákat kínzott gyerekként? Légi deszantos volt a franciáknál ezer db kitüntetéssel? Feltalálta az instant vízport és mellőzik a Nobel-díját?

Komolyan nem értem, mit kell ennyire azon rugózni, ami elmúlt és visszahozhatatlan. Pláne, hogy elkezdi az önsajnit meg a manipulatív szuicid gondolatokat nyomatni miatta. Tipikus energiavámpír a kérdező.

Volt egy tini kori barátom, 10+ évig voltunk a legszorosabb barátok. Aztán egyszer egy újabb találkozón nem jelent meg. A hívásra, üzenetre sem reagált, hogy késik-e vagy baj van. Azóta sem. Másoktól tudom, hogy remekül van, valószínűleg otthon volt és nem akart már látni.

Egy percig sem vettem magamra, de szinte biztosan másfelé fejlődött a személyiségünk és nem tudta,. hogy mondja el. Ettől nem lettem rosszabb vagy kevesebb. Azóta találtam másokat és itt már más, mert mind felnőttek vagyunk, nagyjából kialakult személyiséggel, így a preferenciák is kb állandóak. Pont ezért ezek az új kapcsolatok stabilabbak.

Engedd el a múltat és találd ki, hol és hogyan mutatod meg a mostani, valós éned az embereknek, biztosan akad majd, akinek szimpatikus vagy.

Fu bakker kérdező, olvasni is fárasztó, amit összehánytál az első oldalon. Nem csoda, hogy belefáradt a másik is, iszonyú energiavámpír vagy (a mártírkodásról nem is beszélve).

Tényleg keress egy szakembert, mert ez így vállalhatatlan, minden sorodból süt a toxikus önsajnálat.

Anyád meghalt? Oké, és? Ne haragudj, de gondolom kisakkoztad, hogy az emberek egyszer meghalnak, ha éltek. Attól, hogy az új ismerőseid nem ismerik anyukádat, még lehetnek mély barátságok köztetek.

Nekem sok mély baráti kapcsolatom született azután, hogy a mamámat gondoztam és a karjaimban halt meg. Fontos momentum volt az életemben, sokan ismerték és szerették, de nem körülötte forog az életem, nem ő a személyiségem kulcspontja.

40 évesen lehetne egy kis belátás benned, mert így ráakaszkodni valakire egyszerűen nem lehet. Megölsz mindenkit magad körül ezzel a hozzáállással. Gondolom se családod se hobbijaid nincsenek, emiatt nyavalyogsz ennyit egy ember miatt.

Én is szakítottam meg véglegesen a kapcsolatot. Olyasmit mondott az illető 3. szemelyről, amit visszataszítónak talaltam, tehát mondhatjuk, hogy a másik személyisége miatt.

A kapcsolatfuggoseg pedig abszolút riasztó. Én is menekülnek egy olyan embertől, aki olyanokat mond, minek éljen, ha nem beszelek vele többé. Mert ez nagyon labilis személyiségre utal, én meg nem vagyok sem pszichológus, sem pszichiáter. Ha te tényleg úgy érzed, hogy pl. az esetleges új barátságaid eleve alsóbbrendűek lennének pusztán azért, mert pl nem ismerték édesanyádat, akkor tényleg a lelked kellene először rendbe tenni, és elmenni egy pszichologushoz.