Miért nem vagyok büszke magamra?

Az idei évem eddig elég felemásra sikerült, ugyanis jónéhány alkalommal sikerült kilépnem a komfortzónámból (ami ezelőtt évekig nem sikerült, idén pedig többször is), de ennek ellenére nem lett sikeres végkimenetele egyiknek sem. Az egyik egy állás. Tavaly jelentkezni sem mertem volna, mert szent meggyőződésem lett volna, hogy egy interjún sem tudnám megállni helyem. Idén jelentkeztem, eljutottam az utolsó interjúig, de nem vettek fel. Eleve büszkének kellene lennem magamra, hogy bátor voltam és igenis ügyes, de ehelyett mégis elmondhatatlan csalódottságot érzek.

A másik eset pedig, hogy életemben először kezdeményezni mertem, de a változatosság kedvéért itt sem jártam sikerrel. Teljes kudarcnak élem meg mindkettőt, pedig nekem ezek igenis nagy lépések voltak, mégsem érzek egy minimális elégedettséget vagy büszkeséget sem.