Magyarországon az emberek miért utálják a vegetáriánusokat ,miért ilyenek az emberek?

Én abszolút átérzem a kérdező problémáját. Kb 7 éve vagyok "majdnem" vega, de szüleim nem tudnak róla (szóval náluk megeszem 1-2 havonta egyszer a húst ha elém rakják és nincs más opció, ezen kívül viszont egyáltalán nem eszek húst), szerintük aki nem eszik húst az mentálisan visszamaradott és elmebeteg - van vega ismerősük, mindig szidják hogy az ilyen elmebeteg, meg régebben mikor mondtam hogy szeretnék én is így étkezni akkor maratoni szónoklatot tartottak arról, hogy ez miért elmebeteg dolog....

Neten is rengeteg gyűlölködést látok, itt gyakorin is egyszer írtam ki kérdést arról hogy mivel lehet ételekben pótolni a bacont, kb azt is megbántam hogy megszülettem, értelmes választ nem kaptam de több oldalnyi szidalmazást igen.

Ismerősök elől egyszerűen titkolom miket eszek, nem hiányzik a kötekedés és a mocskolódás. (Több ismerősöm emlegette már, hogy a vegák mind elmebetegek meg agresszív térítők.)

Szerintem az emberek képtelenek elfogadni, hogy valaki máshogy gondolkozik mint ők. Mindegy, hogy ez a vega/vegánság, vagy más téma. Sokan keresik hogy mi miatt köthetnek beléd, és örülnek ha végre találnak valamit.

Ne vedd magadra, kedves Kérdező.

A magyarok mindent és mindenkit utálnak pillanatnyi hangulatuk szerint.

Fel a fejjel 😊😊

#22

De a vegáknak nagyon kis része "térítő". Miért kell általánosítani?

A vegák is utálják akkor a "térítő" húsevőket?

De régen ez nem így volt amikor kezdett divatba jönni és ott szúrták el.

Amiatt szív most relatíve sok vega, de még ezt se mondanám.

Lehet okosan felvállalni, nálam például minden közösségben tolerálják.

Ha vendégségben vagyok, egy-két szájhúzás még belefér. :)

Én ismertem több vegetáriánus embert is, egyik sem panaszkodott amiatt hogy belékötnek én sem kötöttem beléjük, meg a közös ismerőseink sem.

Csak az ilyen vegán aktivistákat nem kedvelik az emberek, de az átlagos vega/vegetáriánus embereket nem érdekel senkit.

Sztereotípiákra alapoznak, egy kalap alá vesznek azokkal, akik az utcán üvöltözve belekötnek mindenkibe, aki nem vega vagy vegán.

Miközben annyi az egész történet, hogy gyerekkorom óta a világ legundorítóbb dolgának tekintem a húst. Mindenkinek van olyan étel, aminek a szagától is kihányja a fél gyomrát. Allergiás vagyok a disznó és a marhahúsra, de az összestől undorodom, még a haltól is.

Nekem ez jutott, egészségesen tudok élni így is. Az én szervezetem már igen korán elutasította, de nem állítom, hogy mindenkinek való ez az állapot. Volt ismerősöm, aki megbetegedett tőle, hiába étkezett egészségesen amúgy. Sokfélék vagyunk ezerféle anyagcserével, én pedig toleráns vagyok.

Cserébe gyerekként sokan megtették velem a húsevők közül azt, amit velük az elmebeteg vérvegánok, akiktől annyira rettegnek.

Hússal kergettek, dobáltak az osztályban, egy nyári táborban üvöltözve énekelték nekem, azt a “hús, csábító hús” hülyeséget.

Azt mondták, hogy a “közelgő” temetésemen majd odajönnek röhögni, mert úgy legyengül majd a szervezetem egyszer.

Háziorvos általános iskolásként azzal zaklatott, hogy nem fogok rendesen kifejlődni, és ha teherbe eshetek egyáltalán, fogyatékos gyerekem fog születni.

Ehhez képest 10 évesen az egész osztályból nekem jött meg elsőként, kés nélkül lettem tejcsárda, és a vason kívül semmit nem kell szednem, annyira rendben volt a vérképem mindig.