A magányos létre voksolok.
Beszélgetni a madarkkal és a kutyáddal is lehet. Igaz egyirányú, de legalább meghallgatnak. Nekem a magány jobban bevált, de én egy megtört fiatal férfi vagyok. 25F
Emberfüggő szerintem.
Van akinek ez van akinek az.
Én pl. nagyon szociális voltam mindig is. Persze nekem is voltak rossz tapasztalataim, hogy régi nagy barátságok, amikbe én többet láttam bele teljesen leépültek a hosszú évek folyamán. Ennek nyomán én is úgy elkezdtem gondolkodni, hogy bár volt még sok kapcsolatom emberekkel, én is "kipróbálom" az elvonulást, mondván, ki tudja hova sodor az élet, nem támaszkodhatok rá más emberekre, csak magamra számíthatok. Az elején még tök jó volt tökre bejött, feltaláltam magam tök jól saját magammal. Aztán volt egy ilyen durva mental breakdown-on, pánikrohammal, depresszióval, akkor pl. nagyon jól esett utána beülni egy baráthoz, csak kicsit dumálgatni időt tölteni.
"Introvertált vagyok és a szociális sokkal jobb."
ez olyan mintha azt mondtad volna hogy nem vagy b*zi de a fiúkat szereted
3. Ismerős. Páromnak kívül nincsenek nagyon barátaim sem.
Mindenki elárult.
24/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!