Szerintetek hülyeség egy buszsofőr hivatás miatt otthagyni az egyetemet?

Én 20 éve érzem ezt, szülői erőltetés és 3 diploma után.

Amit csinálnék, amivel most is szívesen foglalkoznék azt éveken át csináltam is ingyen , aztán egy jó ideje szülői nyomásra nem csinálom, végzettségem nincs belőle, csak nagyon magas szintű tapasztalatom, évekkel ezelőttről.

Ha a szakmaválasztás/váltás kérdése felmerült bennem, kicsit analítikusan gondolkozva az alábbi szempontokat vizsgáltam meg:

1. Mennyire lehet benne elhelyezkedni? Pl szép dolog a régészet, de fogok tudni régészként dolgozni?

2. Reálisan mekkora fizetést kapok? Úgy is meg lehet nézni hogy kezdőként, majd 2-5-10 év után? Hiába akar valaki tanár lenni, hivatástudattal nem tudsz fizetni sehol.

3. Milyenek a mindennapok, munkakörülmények? Egyáltalán milyen mindennapokat, munkakörülményeket akarok? Ha éjjel-nappalos 12 vagy 24 órázás van, élvezem hogy több a szabadidő, vagy gyűlölöm hogy felborul a bioritmusom? Ha irodában dolgoznék, élvezném a "steril" körülményeket, vagy terepi ember vagyok, és megőrülök 8 óra üléstől? Egyáltalán mennyire szeretem ezt az egész munkát, a mindennapi tevékenységeket?

4. Mik az eü. kockázatok? Sofőr munka -> ágyéki porckorongsérv, beszívod a forgalom benzingőzét. Gép előtti munka -> romlik a szemed. De a vegyi anyagokkal való munka, éjszakázás, emelgetés, minden-minden hordoz valamekkora kockázatot. Nem nagyon tudod kikímélni magad, kéréds hogy neked mi éri meg? És itt még nem is beszéltünk a mentális megterhelésről, pl a gyógytornász egészen "egészséges" munka, de annyi tönkrement emberi sorsot látni, ahogy a stroke után felépülő emberről te már tudod hogy soha nem fog járni, de ő megkérdezi hogy mikor futhat újra maratont, vagy a nőgyógyáaszati onkológián mesél neked a hölgy hogy gyereket szeretne, de te tudod hogy már 30-as gyertyát se fog kapni, ilyenek...

5. Meddig fogom tudni csinálni, és mi lesz utána? Könnyen át tudom magam képezni ha már nem megy? Esetleg van a területtől független B tervem?

6. Van karrierút? Tudok hova fejlődni, egyáltalán akarok?

Ezeket a szempontokat pontozom mindig 10/, és innen látom hogy jó döntést hozok-e. De mind közül a legfontosabb hogy szereds amit csinálsz, mert 1 év alatt kiégsz ha olyat csinálsz ahova gyűlölsz bejárni.

"Persze a tanulásról nem mondanék le végleg, de mindenképp olyanban gondolkoznék, ami járművekkel kapcsolatos."

Akkor legyél gépészmérnök vagy közlekedési mérnök.

Ettől függetlenül megtanulhatsz buszt vezetni és afféle Jolly Jokernek megmaradhat ez a képzettséged, de azért elsősorban mérnökként próbálj karriert csinálni. Pl. egyetem alatt ez lehet jó mellékkereset is.

Ja, én azt gondoltam reál tanári szakon vagy és a reál tárgyakból általában jó vagy.

Megkérdezhetem, milyen tanári szakot végzel?

Miért tűnt jó választásnak annak idején, és mi nem tetszik benne most?

Figyelj, szerintem vágj bele a buszsofőri karrierbe. Én is egyetemista vagyok, de mindig azt mondom, ha olyan munkát kéne végeznem, amihez nem kell diploma, buszsofőr lennék. Sokat utazok távolsági járaton, egy külön világ. Imádom ahogy a sofőr leszáll, segít betenni a csomagom, van egy két jó szava vagy kedves mosolya hozzám. Hál' Istennek én főleg ilyenekkel találkozom, persze tudom, vannak nem ilyen kedvesek is. A munka kettőssége is tetszik: egyrészt van állandóság, hiszen valószínűleg ugyanazokat a járatokat fogod csinálni (pl Budapest-Kecskemét, nyilván attól is függ, hol laksz), ugyanakkor nincs két egyforma út: új utasok, a forgalmi viszonyok is változhatnak (útépítés, baleset, lakodalmas menet), más a táj...

A fizetésük is elég jó, saját ismeretségi körömből tudom, hogy bőven átlag felett keresnek (tanárként lehet a felét se kapnád). Persze egy kamionos többet keres, de a feladat is más, sokkal egyhangúbb, több száz km-en vezetni, sokszor a településeket is elkerülve, az otthontól is még többet kell távol lenni...

Úgyhogy én bíztatlak, hogy válts. Persze lesznek kellemetlenségei is a munkának (a járatoknak éjjel és ünnepnapokon is menni kell, a vezetőség mindig kitalál valamit,stb.), de szerintem egyáltalán nem rossz munka.