Rengeteg düh van bennem?
Sok sérelem ért gyerekként és arra neveltek ezekről nem szabad beszélni, mert nem is léteznek.
Azóta eltelt pár év, felnőttem és felismertem, hogy problémám van. Elkezdtem pszichológushoz járni és nagyon sokat fejlődtem, jobb az életminőségem és a hangulatom is általánosságban.
Viszont mostanában azt érzem, hogy a sérelmeim miatt rengeteg düh van bennem. Csak dühös vagyok szimplán nem is kell rá különösebb indok. Ha késik a villamos, ha lassan sétálnak előttem, még az is zavar, ha valaki boldog. Csak idegesít.
Ezek a dolgok (elég toreláns vagyok amúgy) nem szoktak zavarni.
Tudom, hogy ez a pszichológus "miatt" van. Örülök neki, de félek, hogy ezzel elmarom magam mellől az embereket, de nem is érzem magam jól a folytonos dühtől.
Tudnátok tippeket adni, hogyan kezelhetném ezt a nagy mennyiségű haragot?
A pszichológussal is egyeztetek erről, de kíváncsi vagyok más véleményére is:)
Előre köszönöm a válaszokat!
Ú, ez jó kérdés, nekem a pszichológiai fejlődésem során volt egy párhónapos időszakom, amikor olyan rohadt dühös voltam mindenkire, de mindenkire, hogy azóta is hálás vagyok a környezetemnek, hogy nem közösítettek ki és dobáltak meg kővel. :D
Kérlek a következő sorokat úgy olvasd, hogy ez az én élményem, lehet, hogy rád nem igaz, nem feltételezem, hogy nálad ez van, de én csak erről tudok beszámolni.
Nálam a düh forrása az volt, hogy megfeszültem, hogy másoknak ne okozzak kellemetlenséget, igyekeztem úgy alakítani mindent (a bevásárlókocsi tolásától kezdve a villamosra felszállásig tényleg mindent), hogy ne lépjem túl a határaimat, tekintettel legyek a másikra. Aztán eljött az a pont, hogy rohadtul feldühített, hogy más nem ezt teszi, én foglalok adott helyet a térben (itt most metaforikusan fogalmazok), kb. mozdulatlan vagyok, hogy másokat ne késztessek "kibillenésre", más meg lesz.rja, ha nekem kétrét kell görnyednem, hogy ő kénye-kedve szerint helyet változtasson, hát magasról tesz rá. Akkoriban úgy gondoltam erre, hogy egy zselével kitöltött medencében vagyunk mindannyian, és ha én lesz.rok másokat és úgy mozdulok, ahogy nekem tetszik, másoknak is mozdulnia kell, mert zárt rendszerben vagyunk, és tolom őket. :D Bízom benne, hogy érthető, ha nem, hát sorry.
Engem az oldozott fel a düh alól, hogy rájöttem, hogy ez a zselé arra van, hogy mozogjunk benne, és annak van igaza, aki ezt az istenadta jogát felismeri, csak mert engem arra neveltek, hogy nincs jogom másokra hatással lenni, nem várhatom el ugyanezt másoktól.
Röviden összefoglalva mártírkodtam. :) Senki nem kérte tőlem, hogy tegyek a kedvére, én mégis elvártam volna, hogy mivel én ezt teszem, megtegye más is. Szóval önzőbb lettem, és nagyon jól tettem!
Szóval ez az én tapasztalatom, ha bármi érdekes lehet számodra, annak örülök, ha nem ismersz benne magadra, akkor is köszi, hogy megoszthattam. :)
Futas
Pszicjologiai temaju konyvek olvasasa. Ha megerted magad es a szuleid szemetseget,attol meg utalni fogod oket,de tudod h megszabadulsz toluk. Es nem kuncsorogsz szeretetert ott,ahol nem kapod meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!