Támogatnátok, hogy néhány tantárgy mennyiségét csökkentsék a gimnáziumokban és tegyék fakultatívvá, ellenben legyen egy kötelező pénzügyi ismeretek tárgy, ami befektetések, részvények, tőzsdék, megtakarítás, adózás, stb alapismereteket tanítana?

Tanítják!

Földrajzon belül is, meg van állampolgári pénzügyei óra is.

Na, meg ahol értelmesek a szülők, ott a gyerek is képben van.

Te, hogy nem tudsz ezekről a dolgokról?

Amúgy az helyes, hogy csökkentsenek tantárgyakat, de akkor a faktot is hamarabb lehessen választani.

Mert van, akinél már hamar látszik, hogy milyen irányú skilljei vannak.

Tantárgyak teljes megszüntetését nem, de a tananyag drasztikus átalakítását igen.

Pl. szerintem nem az iskola dolga, hogy megtanítsa a gyereket, hogyan kell a tőzsdén kereskedni. De az alap pénzügyi ismereteket meg kellene tanítani. Adózás, befektetési formák stb. Meg még kismillió dolog, amivel az életben szembesül egy fiatal, de soha nem is hall róla az iskolában

Az elso reszevel egyetertek, pl enek, irodalom, nyelvtan - utobbi 2-ot mar altalanosban tudod hasznalni es zh-kat vagy mit is azon irsz. Az hogy mi a tokom az allegoria meg alliteracio mikor hasznalod az eletben? koltoi kerdes. Rajz is legyen fakultativ. A tobbi maradhat.

De a penzugyek hat max alapszinten legyen kotelezo, hogy ne tudjak a bankok atverni az ugyfeleket meg ha a bank ad junior kartyat akkor tudja mar mi az. Amugy meg azt is kb ugy mint a foldrajzot, 1 ev asz kesz.

3

Mi nem tanultunk pl.

Nekünk volt társadalomismeret. Ott sok minden előkerült a "való életből". És mivel közgazdasági szakközépbe jártam, így a pénzügy, közgáz, mikró, makroökonómia nálunk alap volt. Viszont sok minden nem volt, pl. kémia, biológia csak egy évig. Gondolkodtam, a pszichológián, hát oda pont kellett volna a biológia is :D

Általánosban szerintem nagyon jó, hogy van rajz, ének. Egyrészt ad egy alap műveltséget, mert ott nemcsak rajzolgatni meg énekelgetni kell, hanem van elmélet is. És az is jó, hogy vannak lazább tantárgyak is.

Átstrukturálni mindenképp.

Szerintem nem kéne annyira mereven tantárgyakra szedni az oktatást, mert az emberek hajlamosabbak ezeket hasznos-nem hasznos kategóriákba sorolni, és a felét ignorálni.

Csökkenteni - NEM.

Korábban engedni, hogy valaki szakosodjon érdeklődés szerint viszont fontos lenne. Jó lenne, ha el lehetne mélyülni jobban.

Fontos lenne, hogy egy rossz tanár nenb@ssza el a diákoknak az egész tárgyat.

És a humán és reál tárgyak közötti összefüggések megértése is fontos.

Pl a tõzsde egy jó része politika, pszichológia, történelmi és geopolitikai faktorok. Az hogy magában a számokat értjük, az édeskevés.

Művészeti oktatás, vizuális kommunikáció pl szarul van tanítva, és emiatt az emberek manipulálhatóak vele. Ez is egy tudományág, de úgy és olyan siralmas szinten tanítják gimiben mint a napköziben. Pedig ide tartozna a színtörés, az RGB meg a CMYK, hogy AI az amit látsz vagy valóság, miért átverés egy NFT, ezer egyéb dolog. Vagy mondjuk hogy szintetikus és természetes festék nem vihetõ fel egymásra-nálunk pont most mállik a plafonról a festék emiatt...de ez meg kémia is.

Ahogy a praktikumot sem lehet leválasztani róla. Kéne az, hogy fõzni, hogy válassz hitelt, havi háztartási költségeket tervezni, milyen szófordulatok kellenek egy jó önéletrajzba, hogy felismerd a facebookon a deepfake-et.

Én középiskolában az összes készségtárgyat megszüntetném, beleértve a testnevelést is, pláne ilyen óraszámban, elég lenne minimum heti 1-2 alkalomról sportegyesületi igazolást hozni vagy ha erre valakinek nincs lehetősége, akkor lennének iskolai csapatok alap sportágakban (foci, kosár, kézilabda stb, ami megoldható egy iskolai tornateremben).

Ellenben helyette növelném a matekórák számát, szétbontva haladókra, akiknek magasabb szintű anyag, tehetséggondozás kéne és azokra, akiknek meg lassabb ütem, korrepetálás.

Az idegen nyelv oktatására is több óra kellene, nem heti 2-3. Itt is biztosítanám a kezdők és a haladók szintezését. Angolul mindenkinek kéne tanulnia és lenne második választható nyelv, de nem csak német, mint sok iskolában, hanem olasz, spanyol, francia, orosz is pl. A másodikat viszont nem tenném kötelezővé, mert onnantól sok embernek csak kényszerválasztás lesz, ami kihat a színvonalra (ez sajnos nálunk is így volt gimiben).

A nyelvtant átalakítanám, mondatelemzés, szóelemzés és egyéb nyelvészeti izék helyett az önálló fogalmazási készségek fejlesztésére helyeznék hangsúlyt. Szövegértelmezés, hivatalos levelek írása, helyesírási gyakorlat (pl. j/ly elkeserítően sok felnőtt embernek nem megy, ahogy egy hivatalos levél megfogalmazása sem).

Az irodalomnál lecserélném a rengeteg több száz éves kötelező olvasmányt, mert ezek eleve nem gyerekeknek íródtak és egy átlagosnak nem is nyújtanak örömöt a nyelvezetük miatt, a valódi tartalmat meg élettapasztalat híján meg sem értik. Fakultatívvá tenném őket és helyette/mellette modernebb olvasmánylistából lehetne választani, azt kellene feldolgozni, de nem olvasónapló formájában, hanem önálló véleményt kellene róla írni, kvázi kritikát (amit nem olvastatnék fel az egész osztály előtt, hanem csak én értékelném tanárként, akkor publikálnám, ha ebbe a diák beleegyezik).

Biológiát, kémiát, fizikát általános iskolában hagynám csak meg kötelezőnek, hogy az alapokkal mindenki ismerkedjen meg, a középiskolában választhatóvá tenném, mindenki kitalálhatja, hogy a humán (rajz, ének, művészettörténet) vagy a reál vonal érdekli-e. A földrajzot viszont mindenkinek kötelezővé tenném, az első évben maradna a most szokásos természeti rész, utána viszont a gazdaságföldrajzra, általános ország, kontinens és világismeretre helyezném a hangsúlyt, magyarul senki ne csak bámuljon egy Európa térkép felett pl.

Plusz tantárgyat nem hoznék be, az alap pénzügyi ismereteknek bele kell szerintem férnie a matek, történelem, földrajz gazdaságról szóló anyagába.