Mi a véleményed arról ha valaki sosem költözött el a szüleitől?

Érdekes társadalmi elvárás ez, hogy külön KELL költözni. Valahogy az individualizmus térnyerésével vált elterjedté. Néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen normális dolog volt, hogy több generáció élt együtt. Az volt "kinézve", aki elvált/mozaikcsaládban élt.

Szerintem ez mindenkinek a saját döntése kell, hogy legyen.

Azzal viszont, hogy valaki semmihez ne értsen, mindenben tehetségtelen legyen, és minimálbérre legyen kárhozatva, nem tudok egyetérteni. Manapság középfokú végzettséggel is egész jól lehet keresni.

Szóval itt a valódi önismereti kérdés az az, hogy valójában külön szeretnél-e költözni? Mi az igazi motiváció? A "tehetségtelen vagyok, tartsatok el" egy olyan gyermeki kifogásnak hangzik, ami remekül felhasználható arra, hogy odaláncold magad a szüleidhez - minden bizonnyal az ő legnagyobb örömükre. Ez viszont gátat szabhat az önmegvalósításnak, személyiségfejlődésnek, önállósodásnak. Ha Neked ez jó, hogy bizonyos értelemben lemondasz saját magadról, akkor nincs gond. Ha viszont más elképzelésied vannak, de az érzelmeid megakadályoznak ebben, akkor érdemes feltenni a kérdést, vajon reális felállás-e ez így?

Keress normális munkát (vagy tanulj normális szakmát, hogy legyen normális munkád)

Másrészt szoba bérelése is jobb, mint anyukánál maradni, emellett lehetöseged lenne többet keresö munkát vállalni.