Csak én látom ezt, hogy a mai nők nem akarnak nagyon házimunkát végezni?

". De szerintetek nem olyan mintha lassan felcserélődnének a szerepek?"

De igen. A legtöbb pasinak formásabb csöcsei vannak, mint az asszonynak. Nem csak gyesen maradnak otthon, de lassan szoptatni is fognak már. Leszárad a kis pattanás ami a lábuk között van, ès szülhetnek is.

Szemèlyisègre sincs már semmi fèrfias a mai fèrfiakban.

Saját magukèrt se állnak ki. Gyengèk. Hisztisek. Bőgicsèlnek. 30+ èvesen is cupp cuppolnak anyucin..

A nők kènytelenek voltak átvenni a fèrfi szerepet ezek mellett az elkorcsosodott "fèrfiak" mellett.

Ahhoz hogy a nő tradicionális női szerepben maradjon, egy tradicinális, igazi fèrfi kellene.

#22

Nem jó, nem szeretnék anyagilag kiszolgáltatva lenni senkinek.

Bocs, de

- az megy el gyesre, akinek kevesebb a bevétele (Svájban élek, nem egy férfi tesz így, és nincs ezen hiszti, hanem természetes)

- a házimunka puncihoz kötött, vagy mi a franc??? Akinek van ideje, az megcsinálja, ha ffi, ha nő

Nekem egyszer problémázna ezen a barátom, hogy miért nem főzök és takarítok munka után, aznap már nem kéne itthon aludnia.

Így van fiam, fogja csak a kis seprűt meg lapátot :D

A férfiak annyira kötelességtudóak, szóval mutassatok példát a vezetésre szoruló lusta nőknek. Az úgy nem műkszik hogy jóformán rárohad a legtöbb férfi a kanapéra, és onnan osztja az észt a nők szerepéről.

23#

Úgy is ki vagy szolgáltatva. A rablókapitalistáknak.

Első gondolatom az volt, csak a fő kérdést elolvasva, mielőtt kattintottam volna, hogy hát akar a f'szom házimunkát végezni.

De velem pl. apám maradt otthon gyesen. Anyám kb. három hónapot volt otthon, amíg fizikailag helyrejött a szülésből, mert ő alkalmazottként keresett pénzt, apám meg vállalkozó volt, otthon dolgozott a műhelyben, simán tudott rám közben vigyázni. Ez így volt a nővéremmel, és később az öcséimmel is. Ennyi gyerek mellett nyilvánvaló volt, hogy egyrészt mindketten foglalkoztak velünk, másrészt mindkettejüknek muszáj volt takarítani is (nekünk is, mikor már elég nagyok voltunk hozzá). Ez a '90-es években furának számított, cukkolták is apámat a haverjai, hogy nem ő hordja a nadrágot. Aztán ezeknek a haveroknak jelenleg nulla kapcsolatuk van a felnőtt gyerekükkel, vagy épp banknak használják őket. Én minden héten legalább kétszer telefonálok apámmal, meg napi több üzenetet váltunk, mert sosem az volt, hogy elterült otthon a kanapén, hanem segített a háziban, volt, hogy együtt festettük le a kerítést, vagy takarítottunk, vagy, hogy elém jött az iskolához, hogy hazakísérjen (olyan is volt, hogy elém jött, látta, hogy egy fiúval távozom, és inkább elment, és hagyta, hogy megtapasztaljam az első diákszerelmem, csak otthon kérdezett róla. Igazán jó apám van, amiért a két kezem összeteszem).

Szerintem két emberen múlik, akik összecsiszolódnak. Én pl. soha nem engedném a kezemből a főzést, mert az az egyik hobbim, és a párom mindig megköszöni nekem, hogy csináltam nekünk kaját, és ha én mosogatok, akkor ő törölget. Én szeretek alapvetően takarítani is, így a heti takarítást általában én csinálom, de porszívózni pl. kifejezetten utálok, így azt átvállalta a párom, mert neki ez neutrális, nem bánja.

Tekintettel arra, hogy én sokáig éltem egyedül, és megjavítom a csöpögő csapot, megszerelem a kilincset, kifestek, hazacipelem és összeszerelem a lapra szerelt bútort, begyújtom a konvektort, lenyírom a füvet, megjavítom a tetőt, ha kell, körbe is röhögném az uram, ha beparancsolna a konyhába, mert hogy nő vagyok.

De pl. nemrég vendégeskedtem a nővéremnél egy hetet, ő nem szeret főzni, tehetsége sincs hozzá, a férjének viszont van, és náluk is közös program, ő aprítja az alapanyagokat, meg mosogat, a férje pedig megfőzi az ételt. Szerintem ez a legjobb felállás, lényegtelen, hogy egy pár melyik tagja melyik munkafolyamatot végzi, a lényeg, hogy közösen csináljátok.

Annál meg kevés hüvelyszárítóbb dolog van, mint mikor a nagyranőtt gyerek kiönt valamit, és derogál neki letörölni, vagy hazaérve csak várja, hogy kiszolgálják.

“Nekik nem "gáz, hogy esetleg nekik is kell ilyen feladatokat csinálniuk? Vagy hogy nincs mondjuk főtt kaja otthon?”

Mi az, hogy nincs otthon főtt kaja? Ha főtt kaját akarsz enni, dobj össze valamit, vagy rendelj házhoz. Hogy lehet valaki ennyire életképtelen, hogy szüksége van egy nőre, ha enni akar?

Mit csinálnál, ha a barátnőd/feleséged mondjuk lebetegedne, kórházba kerülne egy-két hétre? Éhen halnál?

Tudod, hogy ha a feleséged pl. bemegy szülni, akár napokig is vajúdhat, és szülés után se fog tudni egyből házitündérkedni? Akkor mi lesz, éhezni fogtok mindketten (sőt a baba is, aki még az “anyából” táplálkozik), mert te nem tudsz elkészíteni egy főtt ételt?