Jelenleg mi miatt keseregtek?

Leginkább amiatt, mert nincsen társasági életem.

Gimi közepéig ilyenre még csak igényem sem volt, azonban hirtelen az ellentettjét kezdtem magamon észlelni attól fogva. Akkor következett is egy időszak, amikor állandóan társaságban voltam (suli, barátok, vagy sport, vagy másik sport) és évekig szinte csak aludni jártam haza, annyira elfoglalt voltam. Majd jött a Covid, minden összedőlt, és sosem sikerült az azt megelőző pontra visszajutni.

Számtalan új ismeretségre tettem szert azóta, többek közt egyetemen is, de valahogy barátokat mégsem sikerült szerezni. A meglévőket sem tudtam megtartani, és ez az, ami már végtelenül megvisel. Hiányoznak a személyes találkák, de már annak is örülök, ha a régi barátokkal (már inkább közeli ismerősök) néha-néha sikerül egyet neten beszélni. Pedig az sem az igazi, de legalább mégis van valami.

Szerelmes sem voltam még sosem; ilyen téren aztán tényleg 0 a tapasztalatom. Nem azért szeretnék párkapcsolatot, hogy elmondhassam "végre nekem is van!", hanem már tényleg kezdem érezni ezt a fajta űrt is.

Ezzel az egésszel kapcsolatban még az bánt, hogy most olyan időszakom van, amikor rendre 12-14 órákat dolgozom (szinte szünet nélkül), ami nem pont a közösségi életem fellendítésének kedvez..

L

Egy olyan városban voltam, ahol soha nem tapasztalt békét, és nyugalmat éreztem. Nagyon szeretek repülni, általában magát a repülés részét is nagyon várom, ha külföldre utazok, de most nem volt kedvem hozzá, egyszerűen nem akartam hazajönni. Viszont, mivel 4 órán át internet nélkül voltam, és a könyvem egy padon felejtettem a reptéren, kénytelen voltam a gondolataimmal foglalkozni, jól átgondoltam mindent, és eldöntöttem, hogy minden más lesz, amit az út alatt átéltem, azt majd szépen átültetem a hétköznapokba, minden szép, és jó lesz.

Nem lett. Amint hazaértem, beszívott az a szürke posvány, ugyanúgy érzem magam, ahogy az elmúlt években bármikor.

Emiatt most eléggé lehangolt vagyok, még talán kicsit lehangoltabb, mint az elmúlt években, de legalább már tudom, hova kell költöznöm, csak nem két nap előkészíteni, de már elkezdtem munkát keresni abban a városban :)

Hát, Kérdező, nem irigyellek, lépj le, amint tudsz.

Most a legnagyobb bajom, hogy a COVID-hullám kellős közepén az ÖSSZES munkatársam bejön akkor is, ha lebetegedtek, pedig a home office-nak nincs megkötése, csak egy hatalmas nagy keret...

Egyelőre (lekopogom mondjuk ezt is), orrfolyós, hőemelkedéses betegséget nem kaptam el tőlük, de rekedtebb és váladékosabb vagyok, mint szoktam (sajnos szoktam, gyerekkorom óta, de nem mindegy, mennyire), magasabb a pulzusom, gyakran van szívdobogás-érzésem, gyakrabban van anginám, múltkor fulladtam is sport közben. Szóval valami gixer van.

Ezen kívül stresszelek családtagom költözése és az én külföld-projektem miatt.