Hogy hatnak rátok a múltbéli traumák a jelenben?

Kamaszkoromban ütött-vert és szexuálisan molesztált a mostohaapám. Evészavarom alakult ki, alacsony önértékelésem van, és 20 éve rémálmok gyötörnek.

Valahogy muszáj az életben boldogulni, mert nem állt meg, dolgoznom, élnem kell azokért, akiket szeretek. Nem mindig tehetem meg, hogy a múltbéli dolgokon rágódjak. Értékelnem kell, amim van, és a jövőben bizakodni. Neked is ezt kívánom kérdező!

34 vagyok.

Egy hippis anyukam van es egy nagyon eros jellemu elegge elnyomo apam.

elvaltak amikor 6 voltam. anyumnal nottem fel de minden 7veget apunal voltam. nagyon szoros a kapcsolatom a szuleimmel igen szeretem oket.

Viszont 16 eves korom ota bulemia es anorexiaban szenvedek. testileg, idegileg egy roncs vagyok. Kulsore nem latszik de belul mintha szetr*hadtam volna mar..

vegig rugdostak a mernoki egyetemen, mernök lettem, jol keresek de inkabb lennek csöves az utcan neha mint ebben az eletben.

Tudjak a szuleim hogy regota etkezesi zavarom van de evvel pl sosem akartak szembesulni...

3 eve jarok therapiara, rengeteg penz...es nem javul a helyzet

14 év állami gondozás, 2 majdnem halálos baleset, 1 válás,1 teljes csőd ( 2008).

Egyszerűen el kell engedni a dolgokat és tovább lépni.

A sebek ,törések meggyógyultak, pénz lett újra,házasság lett újra.

De ehhez az kell, hogy ne a múlton rágódj.