Az életet miért bonyolítják túl ennyire sokan?

Például rengeteg ember stresszel napi szinten. Ilyen hülyeségeken például, hogy ki mit gondol róla? Mi az értelme ennek? Én, mióta az eszemet tudom, önmagam voltam. Önmagamat adtam, és volt, aki így megkedvelt, volt aki nem. Soha nem pörögtem ezen. Munkahelyemen is, aki kedvel, kedvel, aki nem, nem. Én csak teszem a dolgom, amit kell, megkapom a fizetésem, és minden rendben. A saját magánidőmet úgy osztom be, ahogy nekem tetszik. Mi értelme tönkretenni a saját nyugalmunkat és boldogságunkat mindenféle megfelelési kényszer miatt? Nem azt mondom, hogy mindenkit le kell sz@rni, aki körülöttünk van. Sőt, az egyik alapelvem, a szándékosan senkinek nem ártás. Épp csak úgy látom, hogy rengeteg ember magának teremti meg a problémákat. A saját fejében hozza létre. Én, ami számomra hasznos, és termel boldogsághormont, abba fektetek erőt, ami nem hasznos, azt illedelmesen kikerülöm.

A dolgok 90%-a csak rajtunk áll. Nyilván vannak körülmények, amiken egyedül nem változtathatunk. De a körülményekhez való hozzáállásunkon minden esetben.