Milyen értelemben nem vagy kompatibilis a 21 századdal? Mondj rá példát is kérlek?

Nem fogom elfogadni, hogy egyszer vége lesz a manuális váltós benzines/dízel kocsiknak és felváltja őket az automata hibrid/önvezető autó.

Számomra elveszi a vezetés élményét és soha nem fogok olyan kocsira váltani még ha tiltott lesz a manuális akkor sem.

Alkalmazkodott az életformám a 21. századhoz, de igazából boldogabb lennék nélküle, csak túl nagy energiabefektetés lenne mindennel szakítani és teljes váltást csinálni. Így sem annyira rossz, hogy megérné.

Pl.

- jó munkám van, de Pesten - a munkámból adódóan dolgozhatnék vidéken is, de most adjak fel egy jó munkát, ahol a pénz is OK, a főnök is jó, a munkakör is elfogadható???

- Vagy adnám el a házunkat, ahol már minden fel van újítva (ami meg nem, annak ismerjük a hibáit), és kezdjem az egészet előlről? A környékünk magas státuszú, zsúfolt, ennyi a baja. De a házat szeretem, otthonos, sok előnye van. A kert is elfogadható.

- sok hobbim van, amihez kell a net, de amikor most a viharok miatt kiment a net egy napra, kifejezetten örültem.

Alapvetően szívesen élnék egy kis faluban, nagy, művelt kerttel (akár kisebb tanyán), állatokkal stb., lényegében úgy mint a nagyszüleim, de kialakítottam egy életet, és nem hiszem, hogy sok értelme lenne felrúgni (mert annyira azért nem rossz). Kettős életet élni (venni egy hétvégi valamit vidéken) meg nincs se időm, se energiám.

Szóval a jelenlegi életem igyekszem "pofozgatni".

Nem tudok okostelefont használni. Van, küzdök vele, de sikertelenül, nem tudok a billentyűzetén pötyögni, nem tudok használható fotókat készíteni.

Be kell járnom a munkahelyemre, nem tudok home office-ban dolgozni, bár rajta vagyok az ügyön, hogy ez változzon.

Ez a kettő jut eszembe, amiben látványosan nem vagyok kompatibilis napjaink világával.