Aki péntek késő délután tanul, annak egyébként van valami élete?

Általánosban és gimiben is rendszeresen tanultam pénteken, egészen esti órákba csúszva is. És mégis volt életem :D Szombaton kora reggeltől egyesületbe jártam sportolni, ahol végül a délelőttjeim is töltöttem. Délután pedig vagy a barátaimmal, vagy a szüleimmel mentünk kirándulni, vagy beültünk egy limonádére, teára valahova. Vasárnaponként pedig a mamám jött hozzánk, illetve tanultam még, ha kellett, illetve aznap is nagy sétára vittem/vittük a kutyánk.

Így is volt kézenfekvőbb, akkor még "frissiben" tudtam készülni, és a hétvégém is más hangulatban telt, amikor tudtam, hogy a tanulással, feladatokkal (majdnem) kész voltam.

Amúgy meg mit értünk ez alatt?

Egy egyetemista például akkor tanul, amikor tanulnia kell. Ha péntek délután akkor péntek délután. Cserébe vizsgaidőszak után tud lazítani. Alapból egyetemista/főiskolás tisztában van vele, hogy maga miatt, magáért tanul nem mások kedvéért.

Általános és középiskolában meg teljesen más a helyzet. Én személy szerint mindig letudtam a (mai szemmel már röhejesen kevés) házi feladatokat, tanulnivalókat pénteken. Cserébe ott volt szabadon az egész hétvége, nem vasárnap kellett nekiálljak.

Felnőttként is úgy vagyok, inkább csinálom a dolgom pénteken este 10-ig, ha tudom, hogy utána 2 nap csak az enyém.