Volt már veletek olyan, hogy mire megkaptátok amire nagyon vágytatok, már nem okozott akkora örömet?
Nagyon vágytam egy kiegyensúlyozott párkapcsolatra, szerencsére fél éve megismertem egy srácot, akivel minden működik, mégis szomorú vagyok, hogy miért csak most, (illetve a sok korábbi negatív tapasztalat miatt)
például: azok a páros tevékenységek amik után szabályosan sóvárogtam amikor egyedül voltam, mostmár nem vált ki akkora lelkesedést.
Ez nem csak ezzel van így, úgy néz ki hogy elérem azt az előrelépést a tanulmányaimban amit legalább 6 éve sok sok sikertelenség után végre megtapasztalok, és így hogy ennyi idő eltelt mire sikerült, ott van mögötte egy szomorkás érzés. Az sem segít, hogy mindenki szerint a környezetemben csak szerencsém volt/ mások gyenge teljesítménye miatt voltam csak kiemelkedő, pedig keményen megdolgoztam érte.





Nálam tárgyak esetében ez van, az embereket meg... Ismerem, így nem közeledek feléjük
A te esetedben talán az van, mint nálam, hogy nagyon hamar megszokottá válik a másik fél, mert hamar kiderül, hogy ő is csak egy ember: lehet, hogy külsőre szuper, és belsőre is okés, csak unalmas, mert ugyaonlyan ember, mint bárki más.
Lehet az is, hogy belsőre problémás, csak ez idővel derül mindig ki.





Miért foglalkozol mások véleményével??
De igen volt már ilyen, de elhessegettem a gondolatot, örültem a jónak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!