Mit jelent gazdagnak lenni?

Igazából nem a meló, hanem a felfedezés, a jó kíváncsiság a valódi belső mozgató akkor is, ha félreérti az ember a saját belvilágát, és a szerepein keresztül szemlélődik befelé is. Gyerekkorodban nagyon jól tudtad, hogy minden érdekes mint az állat, és hogy nyugalmad nincs, amíg eleget nem tudsz arról, mi miért van, hogy működnek dolgok, hogy csinálhatsz te is ilyen komoly, működő valamiket, bármi legyen is a témakör (egy festmény is "működik", ha nem nagyokos módban készült a "lényeg" benne).

Idővel persze ráébred az útkereső, hogy semmit nem talál kívül abból, ami önmaga, és nem is kell a külső visszaigazolás. Akkor veszi kezdetét a tényleges élet. Amikor spontán bizonyulsz fáradhatatlannak, mégis csomó idő van mindenre, ami jó, és jól alszol, időben ébredsz, gond nélkül kezded a reggelt, mert még ha ott lesz rögtön elsőnek az, amit soha nem is lesz kedved csinálni, akkor is a helyeden vagy, megtolod és túljutsz rajta, és ami utána a világodban marad, az is te magad vagy minden ízében.

Persze út vezet ide is, mint mindenhova, de nem egy kifürkészhetetlen, megismerhetetlen dolog a legtöbb olyan, amire megtalálod magadban a "mindig is volt" indíttatást, tulajdonképpen újra, mert gyermekkorodban már elég sok jelét kaptad, csak nem kellett volna eldobni mindent a nagyokos felnőttködés jegyében. Ami nem egyenlő a felelős felnőtt léttel, ahol magadat is a legfontosabbak közt tartod, többnyire első helyen, mert magaddal tudsz is valamit kezdeni, nem is nagyon hallgatsz másra alapjáraton elvileg. :)

Amit írtatok is... relatív.

Számomra, hangsúlyozom számomra... a gazdag ember az, aki szabad. Minden tekintetben.

Ha nem akar nem dolgozik... ha nem akar nem kel fel... ha gondol egyet bármikor elmehet a világ másik végére hetekre lábat lógatni... mert szabad.

Egyértelmű... ehhez kell egy tetemes pénzmennyiség, de nem olyan túlzó számok amiket sokan gondolnának vagy írnának.

Hogy számszerűsítsem, számomra az a gazdag ember akinek van egy ingatlanja ami SZÁMÁRA és nem külső szemlélőnek(!) megfelel, mindene meg van benne amire vágyik. Az autó minőségét abszolút nem tartom fontosnak... Bezosnak pl egy honda accordja van... 25 éves... ez nem mérvadó. Látsz valakit az utcán aztán lesajnálva nézel rá, mert rohadtul nem érdekli az autója vagy éppen a kabátja.... aztán annyi pénze van hogy a legnagyobb vállalatokat megvehetné farzsebből. Ezek a külsőségek nem számítanak. Sokkal fontosabb mi van a háttérben... amibe nem látsz bele.

SZÓVAL én gazdag embernek tartanám saját magam, ha nem lenne egy alkalmazotti állásom hanem azzal foglalkoznék amit nem munkának fogok fel és mondjuk havi mondjuk 10 ezer euró tiszta bevételem lenne a meglévő dolgaim mellett. (saját ház, egy kis nyaraló, egypár garázs és föld, részvényportfólió)

Én akkor magamat gazdagnak tartanám, mert azt csinálnék amit csak akarok. Az a gazdagság.

De nem vagyunk egyformák... valakinek ugyanezek az elvárások alacsonyabban v magasabban vannak.

#22 Tök jókat írsz, de szerintem feleslegesen irtó magasra teszed magadnak a lécet. Nekem töredéke van meg annak, amit felsorolsz (saját ház, egy kis nyaraló, egypár garázs és föld, részvényportfólió) és a töredékével is tökéletesen elégedett, boldog, gazdag és szabad vagyok.

Van lakásom, biztosított a mindennapi megélhetésem, van némi megtakarításom arra az esetre is, ha fél, talán akár néhány évig nem lenne semmi bevételem és van mellette egy olyan munkám, amit szeretek, szívesen csinálom, élvezetes kihívásokkal szolgál számomra és kellően rugalmas, hogy bármikor elutazhassak bárhova komolyabb következmények nélkül.

Ennél többre én csak annyiban vágynék, hogy a munkám helyhez kötött se legyen, így tudjak úgy is hasonló mennyiségű bevételt termelni (a megtakarítások kamatain kívül), hogy mindegy legyen, hogy a világ melyik pontján nyitom ki a laptopomat dolgozni.

Ismerek olyat, aki autóját, lakását, nem hordott ruháit, bútorait, lakberendezési tárgyait, mindenét eladta, amire nincs szüksége a mindennapokban.

Azóta az egész élete belefér egy-két bőröndbe, amivel oda utazik, ahova akar, ott él, olyan bérelt szobában, lakásban, házban, amilyenre épp kedve szottyan, vagy ami épp belefér a költségvetésébe és mindenhol addig él, ameddig meg nem unja az adott helyet, aztán tovább költözik egy új helyre. Laptopon dolgozik, vannak fix munkái, amiket mindegy, hogy honnan csinál, mellette meg helyben mindig talál valami érdekes munkát, amiből csinál egy kis mellékest, de főleg helyi ismerősöket, kapcsolatokat szerez, amik révén még jobban megismeri a helyet, kultúrát. Van, hogy csak a szállását, kajáját fedezik a helyi munkák, de akkor arra nem kell költenie és ez megtakarítás. Szabadidejében ezek mellett is meg tudja csinálni a digitális nomád munkáit, amikből fix, tervezhető bevétele van és futja a következő tervekre is és a megtakarítások növelésére is.

Miért kéne valakinek állandó lakás és autó Magyarországon, ha közben az ideje nagy részét a világ másik végén éli? Lehet, hogy teher a nyaralás közben is dolgozni, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben dolgozol és melyik tengerparton sétálgathatsz minden nap munka után.

Minél több dolgot birtokolsz, annál több dolog birtokol téged és annál több köteléked korlátozza, hogy merre, hogyan és mit tudsz csinálni.

Persze mindenki éljen úgy, ahogyan szeretne - csak tényleg azt is szolgálja az életmódod, amit valóban szeretnél és ne tévképzeteket építs.

"a gazdag ember az, aki szabad. Minden tekintetben."

Igen, én is ezt vallom!

Sokan a gazdagságot a pénzhez mérik és verik a mellüket, hogy havonta hány milliót keresnek, miközben nincs életük és örökösen stresszben élnek.

Én azt gondolom, hogy az idő fontosabb a pénznél és ha annyi van, amennyi az embernek elég + mellette szabadideje, akkor az a boldog élet.

Mert a pénz szabadidő, szabad élet nélkül mit sem ér!