Miért adsz ma hálát?

14-es vagyok.

Én nem hazudtam egy szót sem. A kérdező feltett egy kérdést én pedig válaszoltam rá.

Beszúrtam egy igefélét a bibliából, ami úgy vélem a háláról szól. Én nem téríteni jöttem, hanem leírni a tapasztalataimat.

Akinek van, annak még adnak:

Tehát aki észreveszi, hogy mi minden jó vagy rosz jutott neki az életben, az még kap hozzá, attól függően, hogy a jót vagy a rosszat veszi-e észre a saját történetében.

Akinek pedig nincs attól még azt is elveszik, amije van:

Nem látod a jót, amit kaptál az élettől, akkor azt elveszik tőled, mert nem értékelted. ha a rosszat nem veszed észre, amit kaptál, akkor azt veszik el tőled, hogy rájöjjek, hogy volt rossz is az életedben, de nem arra fókuszáltál, ezért elvették tőled.

Nem így működik a világ, nem ez a hála lényege?

És én komolyan, reggel, ha beálok a zuhany alá hálát érzek. És elkezdem sorolni a jó dolgokat, amiket kaptam. Mert kaptam és én azokra a dolgokra igyekszem összpontosítani, ami megvan és ami jó. Azokra nem összpontosítok, ami másnak van, de nekem nincs, hiszen abból sóvárgás lesz csupán. Ráadásul megtapasztaltam, ha megkapom azt, ami után sóvárgok, akkor azután már valami más után kezdek sóvárogni. Vagy elfogyasztom sóvárgásom tárgyát és újra sóvárgok ugyanaz után.

Őszintén leírom, hogy egy átlag melóm van, targoncás egy német cég magyarországi raktárában. Van akkor azt mondja erre, hogy gáz, jobb lenne, ha szakács lennék vagy burkoló, hiszen többet keresnék. De én azt tapasztaltam meg, hogy hiába van szakács és burkoló szakmám is, valahogy sosem élveztem igazán. Tulajdonképpen a raktári melót sem élveztem, addig, a napig, amíg el nem kezdtem foglalkozni az istenkereséssel. nem, nem téríteni jöttem, hanem ez az igazság. Aztán miattam mindenki abba veti a hitét, amibe jónak látja.

Nem vagyok szent ember, de azt megtapasztaltam, hogy a hálának hatalmas ereje van. Ez nem egy vallás, hanem egy érzés, ráadásul egy nagyon pozitív érzés, amely megsemmisíti a sóvárgást. Ezt pedig onnan tudom, hogy megtapasztaltam.

De félre ne értse senki, én úgy voltam ma meló után, hogy hazajöttem és megszállt az unalom. Néztem ki a fejemből, pörgettem a facebookot és untam az egész hétvégét. Aztán feljöttem ide és ráakadtam erre a kérdésre és bekapcsolt bennem valamit. Leírtam azokat a dolgokat, amikért a mai napomban hálás voltam és fellelkesültem. Megszűnt a szürkület és lendületet kaptam, mert észre vettem, hogy amúgy egész jó a napom eddig.

Ja és térítés? nem barátaim, én nem térítek, mert nincs értelme. ha a pásztor szól, a bárányai meghallják annak a hangját. ha a pásztor ír, akkor a bárányai felismerik annak az írását. És barátaim, nem én vagyok a jó pásztor, hanem az, akinek átengedem, hogy írjon az ujjaimmal. mert ez így működik már 2000 éve lassan.

Aki pedig nem hiszi, az bátran járjon utána és győződjön meg róla saját maga is. mert ugye, aki keres, az talál, aki kér az kap és aki kérdez , annak általában válaszolnak.

Én pedig csak válaszoltam.

Legyen szép napotok és legyetek hálásak érte!

Gondolom törölték a 15-öst, mert a helyén teljesen pozitív visszacsatolás van.

Amúgy a hála valóban vallástól független emberi dolog.

Bármiért lehetsz hálás, mert az élet megmutathatja neked, milyen az, amikor a van nincs.

Krisztus is nyilván teljesen vallástól független dolog.

Ennyit erről.

Az meg, hogy most már minden létező közcsatornán a térítés IS folyik a propaganda mellett, nem kéne, hogy megtévesszen.

25-ös, tudod az igazságot nem lehet elzárni. az terjed. Te térítésnek hívod én örömhírnek. Egyébként krisztus a hitről tanított, a hit erejéről és arról, hogy az emberben micsoda erők és képességek lakoznak. Az, hogy létrejött a kereszténység úgy vélem annak a következménye, hogy kinyírtak egy ártatlant, aki valahogy visszatért a sírból.

Több van itt mint térítés, többről van itt szó, mint egy vallásról. Amit te térítésként élsz meg, az nem kötelező. Az egy opció, amit én igazságnak látok. Az Isten igazsága, amit te Krisztusnak hívsz.

Az a nemlétező lény kitalált neked egy sorsot, amelyik a legjobb minden lehetőség közül. Szabad akaratot engedett meg neked, hogy szabadon eldönthesd, járod-e az általa kitalált számodra legjobb utat vagy pedig mész a saját kis fejed után valami más irányba.

Az a nem létező lény 2000 éve a földet taposta emberi testben és olyan dolgokat csinált 3 év alatt, melyek nyomán a nevében egy olyan világvallás alakult ki, mely megváltoztatta a történelem menetét. Sót már a nemlétező lény elméleti leírása és kutatása is olyan változásokat eredményezett a történelemben az évezredek alatt, melynek következménye az lett, hogy megszülethettél.

Ez az Isten, melyben nem hiszel már önmagában elméleti létezésével is befolyásolta a történelmet és a korokat. Létezik-e vagy sem, számít az? Nevében háborúztak, térítettek, gyógyítottak, adományoztak, tanítottak, kutattak, felfedeztek. Nevében hódítottak és nevéért népek mondtak le régi bálványaikról szokásaikról, hogy olyan közösséghez tartozzanak, mely fejlődik. Nem így tett 1000 éve a magyar nép is?

És még mindig nem állítom válaszomban, hogy létezik. Azt állítom, hogy csupán maga az Isten szó létezése is formálta a történelmet, kultúrát és emberi sorsokat melynek végeredménye, hogy mint megszülethettünk.

Persze, ezt tette Buddha is, talán Mohamed is, ám Jézus volt aki önként adta a saját emberi életét azért, hogy mi a gyermekeinek mondhassuk magunkat (spirituális szempontból)

Ember! Hozzá állítottuk a naptárunkat és az ünnepeink jelentős részét.

Van személyes megtapasztalásom, amely arra enged következtetni, hogy Jézus létezett és egy azzal az Istennel, aki megteremtette a világot, de mindenképpen a mi valóságunkat. Tapasztaltam, hogy nevében erő van, ha hozzá imádkozom azt meghallgatja, sőt, felsegít, ha épp a padlón vagyok és megkérem rá.

Nem ítélem el az ateistákat. Én is voltam ateista. Nem értettem a hála lényegét és ezt az egész Isten humbugot. És lám, megértettem a dolgot, megtapasztalhattam, miután hittem, hogy ez létező jelenség. Minél jobban kutatom és elmélkedem rajta, annál létezőbb. Ez él, ez kommunikál velünk, ez létezik. Ez Ő.

Azt mondják a bölcsek, hogy megfelelésből lesz a meggyőződés. Ha neki mondasz hálát úgy, hogy nem hiszel benne, akkor idővel elkezd valóságossá válni. Asztán szabadon eldönthetted, hogy valóságossá teszed e vagy elnézel másik irányba, ahol pénzel, kocsikkal, házakkal és anyagi gazdagsággal húzzák el a mézesmadzagot. De ez már egy másik történet.