Miért nem lehet leélni egy életet megfelelési/teljesítménykényszer nélkül? Vagy ha lehet, akkor hogyan?
Számomra elképesztően hányingerkeltő ez a cikk.
Gyakorlatilag azt propagálja az egész, hogy a férfiaknak muszáj keménynek, szépnek, tökéletesnek lenniük, az ágyban legyen a férfi egy Rocco Siffredi, a karrierben egy Elon Musk, a külsőben pedig egy Hugh Jackman, de ha problémákat érez, akkor véletlenül se legyen önmaga és hagyjon fel a társadalmi konvenciók beteges hajhászásával, amire rámegy a (mentális) egészsége, hanem inkább menjen pszichológushoz.
Gyakorlatilag nem az okot kezeli egy pszichológus, hanem a tünetet.
Tényleg egy ilyen elcseszett kényszeres világban élünk, ahol nem lehet az ember önmaga és sz**hat minden véleményre?
Ha én azt mondom, hogy 51 kilós 169 centis "férfiként" (áhh ez is egy undorító bélyegzés, hogy már emiatt idézőjelbe kell tenni a férfi szót), aki imád 32 évesen videójátékokkal játszani és szüleivel él együtt, mert nem akar albérletet fizetni, hogy barátnő/feleség nélkül (amire nyilván a külseje miatt nincs esélye, ne hazudjon erről senki) meghaljon a magányban...
...akkor az ilyen ember ássa el magát, mert nem tudott megfelelni a társadalmi elvárásoknak? Eleve hol lehet meghúzni a határt, amikor azt mondom, hogy férfiként "jó vagyok"?
Ez nem teljesítménykényszer, ez nem erről szól.
Senkinek sem kell megfelelned, hanem magadnak.
Nem azzal van a baj, hogy 169 centi és 51 kilós vagy, nem azzal van a baj, hogy 32 évesen videójátékozol és nem azzal van a baj, hogy a szüleiddel élsz, hanem azzal, hogy ezt Te normálisnak látod.
Ezek mind-mind csak kifogások. Nem lenne egyszerűbb, ha változtatnál? Előrébb lépnél az életbe?
Mert nekem azt ne mondd, hogy ez, ami most van, az neked 100%-ig megfelelő, mert mindig lehetsz jobb. Te is pontosan tudod ezt, csak egy álarc mögé bújsz és a társadalmat hibáztatod azért, mert nem jutsz egyről a kettőre.
Társadalmi elvárás meg soha nem is volt, és nem is lesz. Magadnak felelj meg, ha ez neked így most jó, akkor folytasd, de nem lenne jobb, ha mondjuk foglalkoznál magaddal? Elkezdenél edzeni, fejlesztenéd magad?
A külsőddel Te sem vagy megelégedve, legalábbis a szövegedről ezt lehet levonni. Miért nem teszel ellene? Miért mondod azt, hogy a társadalom akar rád erőszakolni valamit, amikor Te is pontosan tudod, hogy jobb lenne változtatni?
Én sem vagyok elégedett magammal, de teszek azért, hogy ez változzon.
Heti 5 edzés, -35kg, mégsem bújtam el ebbe a társadalom rossz és meg akar változtatni dumába, mert tudtam, hogy hülyeség.
A mentalitásodon kell változtatni csak, de azon sokat.
Le lehet. Mondjuk elolvasod cikket és "akinek nem inge nem veszi magára" elvet követve.. nem veszed magadra.
"amire nyilván a külseje miatt nincs esélye"
Bla bla bla, nyafi, nyafi, nyafi. Te is tudod, hogy nem a külsőd a probléma, hanem hogy oda se mersz menni a neked tetsző nőhöz, az meg végképp nem emgy, hogy kimutasd hogy tetszik... végképp nem tudod elviselni azt a szituációt, hogy netán lekoptat.. így inkább nem is próbálkozol. Ez nem a külsőn múlik, hanem a gondolkodás módon, önértékelésen.
"hanem azzal, hogy ezt Te normálisnak látod."
Ha én ezt tartom normálisnak és nem látom gondnak akkor mi van? Nem vagyok ebből a szempontból frusztrált. Az zavar inkább, hogy más nem normálisnak tartja a helyzetemet.
Miért kellene ezt nem normálisnak tartani, hogy ronda vagyok és a szüleimmel élek?
Mert sajnáltatod magad, másképpen nem írtad volna ki ezt a kérdést.
Le lehet pontozni ezt is nyugodtan, de ez mind mind csak az igazság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!