Mekkora hatalom és embertelenség kell ehhez?

"Szülőként én nem tudtam volna beletörödni"

De bele tudtál volna, mert most se teszel semmit ellene, akkor se tennél, ha ilyen helyzetbe kerültél volna. + akkor még ott van, hogy a gyerekeddel kellett volna törődnöd, nem pedig nyomozásba kezdeni, amihez feltételezem, hogy se pénzed, se tudásod nincs és nem is volna meg.

Ha annyira nem hagy nyugodni, akkor miért nem nyomozod ki most, hogy ki volt?

"mert a nevét az iratokból mindenhonnan kisatírozták"

Ezek szerint mégse ismeretlen, ha vannak iratok amiből ki kellett satírozni a nevét. Max te, meg a média nem ismeri. Aki kisatírozta, meg aki az iratot kinyomtatta, sőt aki azokat megírta és kiállította, az pontosan ismeri.

Sajnos korrupció mindig is volt, és minidg is lesz. Csak mondjuk a mértéke nem mindegy. Szoktam bűnügyi oknyomozó videókat, sorozatokat nézni, és azért volt rá példa, hogy pl. "véletlenül" pont akkor ment tönkre egy biztonsági kamera, amikor az valamilyen kényes bűntettet rögzített. De konkrétan tudok olyan informatikatanár ex-iskolaigazgatóról, aki kémprogramot telepített a munkatársai gépére, amikor "segített" nekik azt beálíltani, és "bizonyíték hiánya miatt" megúszta, pedig volt ellene elég bizonyíték. Szóval valóban létezik korrupció, de azért nem szabad mindent erre ráfogni. Igazából az eseteknek csak kb. kevesebb, mint egy százalékát érinti, csak ugye az emberben mélyebb nyomot hagy egy hibás, korrupt döntés, mint száz helyes. És persze, az ideális az lenne, ha a korrupció 0% lenne, szóval nem azt mondom, hogy ez így rendben van, csak azt, hogy nem feltétlenül kell minden mögé ezt látni.

Az általáad leírt történet ráadásul elég hiányos, és kicsit sántít. Ha ki van satírozva a neve, akkor nagyon is megtalálták a feltételezett elkövetőt. Csak érthető okokból nem hozzák közszemlére a nevét. Miért? Mondjuk mert lehet, hogy nem ő a vétkes. Azzal pedig, hogy nem adják ki a nevét, elejét veszik egy eseteleges önbíráskodásnak. Sajnálatos, ami történt, de az is sajnálatos lenne, ha egy vétlen embert egy feldühödött hozzátartozó megölne. Sajnos a világ elmaradottabb részein ez nem annyira ritka. Aztán utólag kiderül, hogy mégsem volt vétkes, akit megöltek. Ezzel most ki van előrébb? Dél-Amerikában pár éve meglincseltek, és élve elégettek egy fiatal lányt, mert "azt hitték", közük lehet egy gyilkossághoz. Utólag kiderült, hogy nem volt. De nem kell messzire menni. Olaszliszka megvan? Egy ártatlan embert öltek meg, és egy családot tettek tönkre, holott komoly sérülés nem is történt, és még csak nem is a megölt egyén volt a vétkes.

A közelekedési "kultúrát" elnézve pedig simán el tudom képzelni, hogy a szerencsétlenül járt gyerek lépett ki az autó elé. Pár hete történt a szemem láttára, hogy - 20 méterre a zebrától, mert az ugye olyan rohadt nagy távolság - egész egyszerűen átfutott egy közepes forgalmú úton három fiatal. Egyiküknek pár centin, meg a sofőr jó reflexein múlott, hogy nem lett baja. Persze, utána ment a k...aanyázás, meg a középső ujj lóbálása, holott pont, hogy ők vágtak át teljesen szabálytalanul az úton. Van valami bizonyíték rá, hogy nem a gyerek volt a vétkes?

Nem bántásból mondom, de gondolkodjunk, mielőtt érzelemből, dühből vádaskodunk!