Miért olyan nehéz az anyukáknak elfogadniuk, hogy vannak olyan emberek, akik tudatosan gyermekmentesek?

Nem találkoztam még ilyennel, szóval fogalmam sincs.

Inkább több gyermektelent látok aki vérszemet kap az anyák puszta létezésétől is.

"Uhhh az anyáknak nincs személyisége!! Mindig felhozzák a gyereküket, ha kell, ha nem! És a saját, személyes facebook oldaluk, amin a saját életüket örökítik meg?? Tele van képekkel a gyerekükről, ami számomra egyáltalán nem szórakoztató!!!"

Nem azonos az érdeklődési körötök, - nem kell velük foglalkozni!

Meg fogják idővel találni azokat az embereket, akiket érdekelnek.

Sok gyerekmentesnek meg nehéz elfogadnia, hogy más meg gyerekkel együtt boldog. A másik rovat tele van ilyen "minek a gyerek" meg "miért akar valaki gyereket" jellegű kérdésekkel, amiben a kérdező kifejti, hogy szerinte egy gyerek maga a sátán földi megtestesítője, és értetlenkedik, hogy más miért nem így látja. De olyan kérdés nemigen van, hogy valaki miért ne akarna gyereket, mert amúgy az átlagembert tök hidegen hagyja. Szerintem vannak azok a kevesek, akik amúgy is mindenbe beleszólnak, ha van gyereked, ha nincs, illetve vannak a rokonok, akik feljogosítva érzik magukat valamiért, és ebből a pár emberből kivetíti a gyermektelen az egész világra a (jogos) sértettségét. Pedig igazából csak volt talán 5 ember, aki szóvá tette, a maradék 500, akivel találkozik meg magasról tesz rá, hogy van-e másnak gyereke vagy nincs. Csak bebeszéli magának a csúnya oldalpillantásokat meg a gonosz beszólásokat, mert főleg ebben az országban, ahol a nők méhe már közügyként van kezelve, kb mindenhonnan a támadásra számít.

De megnyugtatlak. Anyuka vagyok, és simán elfogadom, sőt, támogatom, ha valaki tudatosan gyerektelen. Nem mindenkinek való a gyerek, és inkább ismerje fel időben, minthogy magára erőltesse, vagy még rosszabb, ne is tudja, hogy nem való neki, aztán sérüljön a gyerek. Nem vagyunk egyformák és nem egyforma életpálya való mindenkinek, szóval szerintem semmi baj nincs, ha valaki úgy dönt, ő mást akar kezdeni magával.

Minden anyukát megkérdeztél erről? Csak mert én tizenéve házas vagyok, egyszer közöltük anyuval, hogy nem lesz gyerek.

Elfogadta, nem is hozza szóba azóta.

A sógornőmnek és a tesómnak 2 gyereke van. Ők is kb 2x kérdezték meg, hogy nem akarunk-e mi is. Elmondtuk nekik világosan, hogy nem. Ők sem hozzák szóba.

A kolléganőmnek is van gyereke. Amikor rákérdezett mondtam, hogy mi nem szeretnénk. Azóta sem hozta szóba.

De ott vannak a barátaink, a szomszédaink stb. Kapásból 20 embert tudok mondani a környezetemben, aki leszarja, hogy van-e gyerekünk vagy sem.