Felvilágosítanátok, hogy miként működik emberek között ez a helyzet?

Baráti körben egy személlyel régebben a közös fősulis társaság miatt sokszor lógtam, meg tanultunk is. A tanári gyakorlatot is egy helyen végeztük. A sráccal sok nézeteltérésünk volt már, amit mindig megbeszéltünk, arra jutottunk mindig, hogy sok mindenben vagyunk ellentétesek. Ő továbbra is keresi ennek ellenére a társaságomat, én csak akkor ha témába vág. Minden közös barátunk, vagy barátja elkerült távolabbra és úgy tűnik, hogy én vagyok itt neki egyedül.

A problémám azzal van, hogy annak ellenére, hogy tudja nem vagyunk hasonlóak ennek ellenére is vágyik a társaságomra és nem veszi a jeleket, mint pl. ignorálom már sokszor, mert nem tudok mit mondani neki az ellentétek miatt, az érdeklődési köre se az én világom, ha próbál vicces lenni az se nevettet meg...aztán többet lógok a régi barátaimmal, ahova egyszer-kétszer elhívtam, de csak azt láttam, hogy nem érti miért jövök ki másokkal jobban, mint vele. Már arra is gondoltam, hogy féltékeny.

Világosítsam fel, hogy ezt jelenti ha nem vagyunk hasonlóak, hogy egyszerűen csak megmaradunk max haveroknak/ismerősöknek? Vagy rosszabb esetben fel is út le is út, mert ezt erőltetni káros? Mondjam meg neki, hogy teljesen normális, sőt ez a rendje az ilyen kapcsolatoknak,ahol nem hasonszőrűek a felek, hogy elhalnak csendben?

Régebben volt, hogy nyomult rám, de lepattintottam, megbeszéltük.