Miért ilyen barmok az egészségügynél?

Sok munka, gyakran kevés pénz.

Ilyenkor az ember frusztrálttá válik és elkezdik olyan dolgok is idegesíteni, amik ha jókedve lenne, fel sem tűnne.

Csak mivel szarok a munkakörülmények és iszonyatosan túl vannak terhelve, gyakran nincs jókedvük.

Én HRen dolgozom és magamon is észreveszem, hogy ha rohadt sok a munka és még a főnök is betalál valami plusz riporttal vagy valamivel ami tökre nem viszi előrébb az életet, de a bürokrácia megköveteli, akkor magamban (a gép előtt) rámorgok a következő managerre, aki rosszul töltött ki egy doksit, hogy "jószág, még ezt sem tudod kitölteni, minek kapsz te ekkora fizetést?".

Teljesen természetes reakció, amíg emberek dolgoznak körülöttünk, ez is marad.

Ha javul az egészségügyisek munkakörülménye, a betegek ellátásának minősége is javulni fog.

Kár, hogy még célkitűzésből sincs ilyen, nemhogy dolgoznának ilyenen...

Nálunk a kerületi ellátás szerintem nagyon jó, pozitív élményeim vannak minden orvossal, akinek a páciense voltam itt (III. kerület, Vörösvári úti rendelőintézet).

Mikor még máshova tartoztam és a Szent János Kórházba kellett mennem, hát ott velem is úgy bántak, mint egy darab szarral néha. A nőgyógyász szemet forgatott és hisztizett, könyörögni kellett azért, hogy valaki felírja a fogamzásgátlót, amit 4 éve használok, mielőtt elhasználom az előző adagot (rendszerint egy hónappal előre elkezdtem intézni). Gusztustalanul viselkedtek velem röntgenen, anyámmal a sürgősségin... Nem voltam elragadtatva, akkoriban gyakran vettem igénybe magánszolgáltatásokat, csak hát az ugye tudjuk, hogy nagyon nem olcsó. A nőgyógyászati mizériának akkor lett vége, mikor elmentem magánorvoshoz, mert nem voltak hajlandóak felírni e-receptet, az intézménybe meg nem mehettem be, mert covid volt. 10 ezer forintomba került feliratni a 10 ezer forintos gyógyszert... Háziorvos megtagadta, hogy felírja nekem, teljesen magamra voltam hagyva.

Szóval van ilyen is, olyan is. Van ismerősöm, aki teherbeesett, covidos lett és nem voltak hajlandóak neki elvégezni az abortuszt még időn belül, mert covidos. Kérdezte, hogy akkor most mi a fasz lesz, 10 hetes terhes volt. Azt mondták neki, hogy hát akkor megszüli. Végül bevett mindent, amibe ő talán nem hal bele, de a magzatra káros, így elvetélt egy héten belül...

Szomorú ez az egész.

Ismerősőm csipő problémával került be az egyik budapesti rendelőbe. Olyan fájdalmai voltak, hogy szinte járásképtelen volt. Az orvos kb a harmadik percben torkaszakadtából üvöltött vele, hogy ne mozduljon ne szolaljon meg, mert kidobatja a biztonsági örökkel. Azért, mert a bénitó fájdalommal küzdő beteg, még az adminisztráció alatt megmerte kérdezni, hogy mégis mi lehet ez a probléma. Ha nem közvetlen ismerősőmmel történik, akinek láttam az állapotát, hát el nem hinném, hogy ilyen vagy fele ennyire durva dolog megtörténhet.

Brutális hová züllesztette a fidesz az egészségügyet, miközben mindennap odákat zengenek a covid fertőzés megoldásáról.

Sokan a kiégésre fogják.

Mikor én mentem helyettesítő orvoshoz tappenzes papírért mert gennyesre gyulladt a fogam helye miután darabonként szedték ki belőle a fogamat, naponta jártam vissza fogorvoshoz fertőtlenítő mosásra, fájdalcsillapítón meg antibiotikumon éltem 1 hétig, persze enni alig tudtam, ezek után nagy kegyesen közölte, hogy foghúzás után az emberek szoktak ám menni dolgozni. Még aznap. Akartam mondani, hogy amúgy szájsebeszeti dolog volt ez, meg begyulladt, meg napota jartam vissza. De vegig se hallgatta, hiszen kit érdekel, hogy mégis mi van a dolgok mögött, 2 szavam után mondta, hogy "akkor is maximum 1 nap".

Magyarul, vegyem tudomásul, hogy gennyes foggal meg duplara duzzadt fejjel, 100 kalóriás bébipapi-evéssel nem végezni hajolgatós, guggolós fizikai munkát, az azért kiváltság. (Olyan helyen dolgoztam)

Megjegyzem helyettesítő orvos volt szóval tényleg semmiről nem tudott semmit de azért be kellett szólni.

Elismerem, igen, van amit a kiégés okoz, de a lesajnáló alaptalan bunkó beszólásokat nem hiszem.

Manapság az orvos-páciens munkaviszony többnyire arra szűkült, hogy akit csak lehet, nem ellátni, átirányítani, leszerelni, már az alapszándékában is megtörni, hogy igénybe vegye adott esetben azt, amiért ha akarja, ha nem, sarcolják.

Elgondolkodtató, megtörtént eset:

Egy általam ismert ember bőrgyógyászatra ment, ahol abban állapodtak meg az orvossal, hogy egy hónap múlva tegye újra tiszteletét nála, - addigra felszabadul kapacitás és megcsinálják a szükséges beavatkozást.

A hónap leteltével, amikor arra járt emberünk, közölte vele az orvos, hogy nem úgy megy ám "az", - elkezdte megmagyarázni a nyilvánvalót és hárítani az általa felajánlottak teljesítését.

És most figyeljetek!

Erre azt mondta a beteg, hogy akkor keres más megoldást, mire az orvos azzal jött, hogy de hát ellátásra jogosult! Igen, ellátásra jogosult, amit módszeresen soha nem kap meg - és az orvos által írt, - abban a pillanatban semmit nem érő státuszban lévő - papírt meglobogtatva közölte az orvossal, hogy akkor köszöni, inkább megy és kifizet magánban egy orvosnak 100000-et annak érdekében, hogy mihamarabb megnyugtató eredményeket érhessen el a problémája megoldását illetően.

Erre az orvos - csodával határos módon - ott és abban a percben "talált kapacitást" és megcsinálta a beavatkozást!

Mindenki azt gondol a megtörtént esetről, amit akar, - én nem kommentálom az én álláspontomat, de ez sok mindent elárul a mai egészségügyről!

Igazából egy satuba fogható munkadarabnak érzem magam egészségügyi vonalon, - aki ha kiesik a satuból, megy a selejt ládába és jöhet a következő, ha még nem járt le a munkaidő.

Igazából nem is csodálkozom már ezen egy olyan országban, ahol felveheti az ügyeleti díjat rosszul lévő beteghez kijárást kategorikusan megtagadó ügyeletes orvos!

Akkor orvosként hozzászólnék, egy csík cserénél bőven be tudom tolni a csipeszt a beteg középfülébe át a dobhártyáján egy ilyen ösztönösen nincsen zéró önuralmam sem rángatózásnál...

Ha egy hegyes tárggyal matatnak a fülünkben, akkor nem ugrálunk.

Megjegyzem pont a kérdező lett volna legjobban felgháborodva ha perforálják a dobhártyáját, de normálisan viselkedni, nyugodtan ülni nem tud, és még neki áll feljebb...

30 éve csak magánrendelésre járok.

Egyszer voltam betegen kórházban, amikor hirtelen rosszul lettem. A férjem azonnal megfizetett egy orvost és minden rendben volt.

A 2 szülésemen meg a szülésznő sógornőm volt ott, az is rendben volt.

Én is hallok borzalmas történeteket, nagyon le van pusztulva az egészségügy.

A lányom orvos Németországban, ő azért ment el, mert ott jobban a gyógyítás feltételei.A beteg szempontjából nézve. Az se mellékes, hogy nincs hálapénz, nincs korrupció. Van viszont normális orvosi fizetés.