Más sem találja a helyét a világban?
Az elmúlt pár évem, de talán az egész eddigi életem olyan, mintha értelmetlen lenne. A huszas éveim közepén járok és azt érzem, hogy nem vagyok elégedett. A középiskola után pénzt akartam keresni, hogy kiszakadhassak a környezetemből, de már gimibe is távolra jártam, mert nem éreztem jól magam a szülővárosomban. Az eddigi munkáim, beleértve a mostanit is csak arra szolgáltak, hogy fenntartsam magam, de egyik sem elégíti ki a vágyaimat, nem szívesen csinálom - bár mindenhol szerettek, mert a maximumot nyújtom akkor is, ha nem épp álmaim melója, hiszen onnan kapom a szükséges betevőt és azt szeretném, hogy meg akarjanak tartani. A legutóbbi kapcsolatom a szociális életem is teljesen leamortizálta, konkrétan nem ismerek magamra, hogy az egyik - vagy egyetlen - szórakozásom az, hogy otthon töltöm a szabadnapjaim, kitakarítok, főzök és a telefont nyomkodva, vagy a tévét nézve várom, hogy megkezdődjön az újabb hét. Kiköltöztem külföldre, ahol a nyelvet próbálom elsajátítani, de a magányosság érzete arra ösztönöz, hogy költözzek haza, miközben azon agyalok, hogyan fektessek több energiát a tanulásba, hogy el tudjak menni itt egy egyetemre, ahol kitanulhatnék valami szaktudást és később olyasmiben helyezkedhetnék el, amit élvezek is. Ezzel egyetemben kínoz a gondolat, hogy mi is lenne az, amit szívesen csinálnék… Nincs motivációm, nincs otthon-érzetem sehol, legfőkébb boldog nem vagyok, holott nincs igazi okom búslakodni.
Más is küszködik a mindennapjaival? Mi visz titeket előre, mi az, ami értelmet ad annak, hogy reggelente felkeljetek?
Vannak tippjeim arra, hogyan lehet segíteni a kiégettségen, depresszión, és tartalmas életet élj.
De van egy olyan lehetőség is, hogy a földi dolgaid háttérbe szorítod, és a lélekkel foglalkozol. A ház, telefon, bulik stb. valójában csak az agyat stimulálják, és előbb-utóbb vagy megunod őket, vagy szenvedsz a hiányuktól. Szerinted van lelked? Különbözöl az anyagi világtól? Kíváncsi vagyok, mert ha igent mondasz, nem lesz kérdés, hogy érdemes felkelni az ágyból.
Lehet választani lelki fejlődést, csak sajnos pénzbe kerül a kenyér.
Még senki nem jött rá a lélek mibenlétére s hogy mi vár az idézőjeles halál után.
#12, Én is úgy gondolom, hogy e tekintetben az anyagi javaktól érdemes eltekinteni. Épp ezért keresem azt, ami nem feltétlen kézzelfogható, nem mástól, vagy másból eredő, hanem egyedül és csakis tőlem függ, mégis elégedettséggel, boldogsággal töltene el. Természetesnek gondolom, hogy az embernek van lelke, bár ez nem magyarázza meg, miért kelünk fel reggelente. Megosztanád a tippjeidet?
#13, Ugyan teljesen fordított a helyzetünk, mégis úgy tudom elképzelni, hogy neked több lehetőséged lesz ezáltal kiteljesedni. A családi nyomás megbélyegezheti ugyan, de nem leszel örökké pályakezdő és talán nem várt sikereket halmozhatsz majd, rövid idő alatt. Mit hiányolsz a huszasaidból, amit ne tehetnél meg akár most is? Mitől éreznéd úgy, hogy sínen van az életed?
Borzasztó (és egyben megnyugtató) a tudat, hogy hányan küzdünk az élettel, életben. Úgy érzem, sokunknál valóban szerepet játszik a magány és a gyors fejlődés, ami rettentő nagy terhet tesz az ember vállára…
Az önfejlesztés és mások “szolgálata” reális, de utóbbit mindig felül fogja írni egy idő után az, hogy a saját lényünk, lelkünk szeretete és kiszolgálása háttérbe szorul. Nem lehet örökké arra támaszkodni, hogy majd a karma dolgozik és visszakapjuk azt a sok jót, amit néha önerőn felül teszünk meg másért. Nem kötöm a boldogságom anyagi javakhoz, de másokhoz sincs értelme - ez pedig nem egyenlő azzal, hogy ne törődnék szeretteimmel és embertársaimmal. Egyszerűen értelmetlennek tűnik ez a rengeteg erőfeszítés úgy, hogy minden múlandó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!