Mennyire ciki hogy nem tudok rá válaszolni mivel foglalkozom? 28N

Hát ezzel én is így szoktam lenni, de én már nem is akarok jó benyomást kelteni, nem érdekel már.

Mond azt, hogy keresed önmagad.

Hazudj, pláne ha amúgyse találkoztok sokat.

Én bankban dolgozom már évek óta, de ha összefutok volt osztálytársakkal, távolabbi rokonokkal, vagy bárkivel akit felületesen ismerek, akkor néha csak kedvtelésből mást mondok. Voltam így már állatorvos, rendezvényszervező meg fotós is.

De kb azt mondasz amit akarsz; mondhatod, hogy most pl boltban dolgozol, de már jársz valamilyen képzésre, hogy pár év múlva betölthesd életed állását.

Az emberek baromira leszarják ám, hogy mit felelsz erre a kérdésre. Amint kimondod a válaszodat, már el is felejtik (na jó, max egyszer visszakérdeznek) és mondják tovább a magukét.

Az a lényeg hogy természetesen és magabiztosan mondd, nem pedig az, hogy mit mondasz.

:)

Igazából nem az számít, hogy mit mondassz, hanem ahogy mondod.

A hanglejtés a hanghordozás az önmerkating.

Amit leírtál is el lehet mondani megnyerően csak rá kell érezni.

Nekem is volt hasonló időszakom. Az #5-ös jól mondja.

Van egy szakmám, amit nem szeretek megélhetés szempontjából csinálni. Így elvállaltam mindenfélét, hát-ha. De ugye, a régebbi generáció évtizedeket lehúz olyan munkahelyen amit amúgy utál. Így luxus dolognak tartják, hogy otthagysz egy munkát, csak mert nem szereted. Egyből:"lusta vagy, nem szeretsz dolgozni" nézések vannak.

Olyankor csak elmondtam mi a szakmám. Sokszor nem ragoztam. Ha ragoztam! Akkor annyit tettem hozzá, hogy "rájöttem nem szeretem, nem nekem való. Így most másfelé keresgélek. Pont."