Most mindennek vége, megtapasztaljuk, amit a szüleink, nagyszüleink? Eddig élhettünk?
Egész huszas éveimet végigtanultam. Külföldön minimális mértékben jártam, élményeket minimális mértékben szereztem. Az elmúlt kb 1 évben végre kezdett beérni a tanulás gyümölcse és végre kezdtem azon kívüli célokat kitűzni, elérni, mint például kisebb utazások, sport.
Azt hittem, nyugalom lesz, jól fizető területen dolgozom, ostromolnak a HR-esek és fejvadászok.
Erre hajszálnyira van a világháború, vagy ha nem is, egy orosz támadás!
A biztonságban való bizalmam alapvetően megingott. Most nem a kényelmes munkahely és a kertesház a célom, hanem nem tudom, pár hónap múlva éhezni fogok vagy halott leszek.
Most még kevésbé látom célját a tanulásnak, semmit se érek vele egy világháborúban és nem élvezhettem az életet, amíg lehetett volna.
válasza:Jajj könyörgöm ez folyik már a csapból is.
Örülj neki,ha jönnek!
Véletlen alrébb megyünk,azt kész.
Legalább felbomlik itt az a rendszer,ami van,és kb a káosz is jobb lesz,mint ami volt.
Majd lesznek új munkahelyek,mert lesz egy kis boom boom.
Oda 20 év tapasztalat nélkül is felvesznek majd bárkit,csak építsék vissza...
válasza: válasza:Én is ezen vagyok kiakadva. Kicsit idősebb vagyok, és a mostanihoz képest aranykor volt 2000 körül. Legalábbis Európában. Aztán 2008 válság óta sorban jönnek a rosszabbnál rosszabb dolgok. De addig szabadság és felemelkedés volt.
Komolyan szinte vonzzuk a kakit :( válság, öngyilkos robbantások, migráció, covid, putyin...
Ez igaz.
Bár azért 2010-2020 között is eléggé aranykor volt akár a történelemhez, akár nagymamáink életéhez képest.
Én amúgy mindigis éreztem, hogy nem ez a nyugalom a természetes, hogy jön majd valami elborult uralkodó. Plusz környezetvédelmi problémák, túlnépesedés, népvándorlás.
De nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesznek problémák.
válasza:Túrázoo
Te be vagy állva valami cucctól, amikor használod ezt az oldalt?
válasza: válasza: válasza:Az a baj hogy a nyugatiak, meg errefelé is mindenki úgy elkényelmesedett már hogy csak annyi az életben a dolga hogy eljárkál szórakozni, telefont vesz, ruházkodik, hobbijának él ha van, de a rossz eshetőségére nem gondol senki.
Én fiatal koromból is emlékszem rossz hírekre, amit sosem engedtem el a fülem mögött csak akkor még nem jártam utána mondván a felnőttek majd tudják, aztán később megint voltak más országban balhék, mondom előbb utóbb az én korosztályom is fog kapni valamit az élettől, ahogyan az elődeink is. Tehát most nem is lepődök meg, szomszédos országként nem idegen, békeidőben Szerbiában is láttam tankokat, harckocsikat, katonákat, mi megy nyaralni voltunk ott.
Nekem már csak a tényleges cselekvés, elindulás, lövések okoznának traumát, de nem menekülnék.
29F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!