Hogy dolgozzam ezt fel?

Egyetemista vagyok, már 24 éves különböző okok miatt(mentális egészség,anyagiak hiánya), kétszer újra kellett iratkozzak egyetemre, magát a tananyagot szeretném, ha leülök higadt fejjel könnyen megmaradnak a dolgok. A gond csak az, hogy nagyon bizonytalan vagyok mindenben, rengeteg dolgon stresszelek(anyagiak, teljesítményem, csoporttársak, tanárok, szüleim). Annyi minden elvonja a figyelmem, nem tudok koncentrálni, nagyon pánikolok, ha be kell menjek órára, mivel új csoportot kaptam idén, ahol csak én voltam az ismeretlen, nem igazán sikerült a beilleszkedés, és engem ez nagyon rosszul érint, kicsi a csoport és rosszul érzem magam ott, most sem vagyok rendben mentálisan, sokszor érzem magam magányosnak és levertnek, nagyon elhanyagoltam a leckéim, semmi motivációm nem volt, hogy tanuljak, úgy érzem eljátszom az esélyeimet. Sokszor annyi erőm nincs, hogy kikeljek az ágyból. Nem akarom itthagyni, mert maga a szak piszok nehéz, de érdekel, de közben annyira leszívja minden energiámat. Nem tudom mi van velem, nem érzem semminek, hogy következménye lenne, nem érdekel, legtöbbször demotivált vagyok, közben bukom el a vizsgáim, ami evidens, mert be sem megyek, otthon meg hazudok össze-vissza(már azt sem tudom mit). Fogalmam sincs mi lesz így velem és már nem is érdekel, annyira belefásultam. Belül pedig érzem, hogyha lenne kedvem tanulni, akkor sikerülne, de nem tudom mi van velem, túl nagy a teher. Már az egész rokonság kérdi, hogy na idén ugye végzel már? sokan viccet csinálnak belőle, közben meg fogalmuk sincs min mentem keresztül, mennyit gyötörtem magam. Hogy dolgozzam ezt fel, hogy valószínű idén sem végzek? Pedig annyira szeretnék, de úgy érzem szabotálom magam, elit gimibe jártam és éltanuló voltam (ez mellékes mondjuk), és nehéz ezt elhinni, hogy ennyire gyötredelmes, legfőképp a lelkiek miatt. Mihez kezdjek így?