Hogyan dolgozzam fel, ha megbuktam egy egyetemi vizsgán?

Nem nagyon szokott érdekelni, ha megbukok, sokszor megesik, amikor bár sokat tanulok rá, de mégsem sikerül, ez legtöbbször azért van mert nem tudom milyen jellegű kérdésekre lehet számítani, milyen mélységig kérdez bele az anyagba stb.

Most már tudod mire számíthatsz ennek tudatában fogsz felkészülni, legközelebb menni fog, nagyon sokáig nem érdemes rajta szomorkodni.

Én is buktam párszor.Volt amikor nagyon rezgett a léc,hogy sikerül-e befejezni egyáltalán. Olvasd el Joe DeSena "Spártára fel" című könyvét.

Az majd kihúz a legnehezebb helyzetekből is.

Ne haragudj, ezen a kérdésen elmosolyodtam, mert eszembe jutott, mikor én is átéltem ezt. Hú, rettentően pánikoltam, hogy most mi lesz, ki fogok hullani, ennyire telett...

Ne aggódj, van, hogy a sok tanulás ellenére is ezt dobja a gép. Válts stratégiát, próbálj meg másképp készülni, dolgozd ki a korábbi vizsga kérdéseit, próbálj rájönni, hogy hol csúszott el a lehetőség: az idő volt kevés és nem tudtad elég gyorsan megoldani a feladatokat, van esetleg valami olyan anyag, amit rosszul magyaráztak el és máshonnan kell utánajárnod, esetleg nem olyan típusú feladatokra készültél, mint amik voltak...? Ha tudsz, kérdezd meg a felsőbbéveseket, hogy vannak-e korábbi feladatlapjaik, kérdéseik, amikkel gyakorolhatsz a következő alkalomra. Ha nem értesz valamit, kérj bátran segítséget. Talán mi is tudunk innen segíteni valamivel.

Ami meg a szülőket illeti, ez attól is függ, mennyire szigorúak. Nálam az is nagy dolog volt anno, hogy egyetemre mentem, így elég rugalmasan kezelték, mikor azzal jöttem haza bőgve, hogy megvágtak. De szerintem egyszerűbb nem kerülgetni a témát és egyenesen közölni, hogy megbuktam sajnos, ez van, majd legközelebb sikerül.

Ne agyalj rajta, majd a következő sikerül és kész. Sokan buknak több vizsgán is, a felsőoktatás ilyen.

Ne agyalj rajta. Otthon meg: "most nem sikerült, majd legközelebb fog" ezt mondd és kész.

Volt olyan tárgyam, amiből olyan voltam, mint valami elvetemült focidrukker, aki elmegy a csapatja minden meccsére.

Én ott voltam. Ott voltam a simán, a póton, az aláíráspóton, a házim leadtam egyszer, leadtam pótleadással, mert szar lett, utána valahogy meglett az aláírásom, elmentem vizsgára, megbuktam a beugrón és végül póton ott is átmentem. Már PTSD-m volt a tárgyból, utáltam az egészet és akkor jött a tárgy második része, amiből ugyanezt végigjátszottam (ott nem mentem házit pótolni már), majd a harmadik részét már sikerült kevesebb nekifutással teljesíteni, de szabályosan rettegtem végig, hogy csúszni fogok (szigorlati tárgyam volt ráadásul). Aztán mégsem, most meg én korrepetálom a mostani gólyákat ironikusan. De a gyakvezemtől megkaptam, hogy nem akarja elhinni, hogy én minden évben ennyit küzdök ezzel. Bammeg, azért ő sem volt teljesen korrekt, mindig csavart egyet a korábbi feladatlapokon, hogy egyre kisebb legyen az esély átmenni... Na mindegy, lényeg a lényeg, hogy egy-egy bukás elkerülhetetlen, legyen az a cél, hogy egyenesben maradj, a többi könnyen korrigálható és nincs látszatja sehol.