Más is így van a konfliktusok kezelésével?

Én mindig úgy érzem, ha a másik fél rugalmas sokat engedne nekem egy konfliktusunk megoldása során, akkor én is szívesen lennék nagylelkű vele, és tennék javaslatot számomra kevésbé kedvező kompromisszumra. Viszont, ha ő nem akar nekem kedvezni, akkor én is kevesebbet akarok neki engedni azután. Tehát rugalmasságra rugalmasan, merev rugalmatlanságra, mereven, és rugalmatlanul reagálok.

Pl., ha az a konfliktus, hogy szombaton mennyi időt töltsünk otthon, és mennyit a strandon. Akkor ha én a strand pártján vagyok, akkor ha ő azt mondja, hogy csak ugorjunk oda nap végén, és pont, akkor én nagyon vehemensen azt mondom rá, hogy már reggel hatkor ott kell lennünk, pedig eleinte csak dél környékén szerettem volna odamenni. Viszont, ha ő azt mondja, hogy délután kettőre menjünk oda, de nem baj, ha esetleg délre ott vagyunk, akkor azt mondanám, hogy oké menjünk csak este végülis belefér, hogy addig itthon vagyunk.

Viszont sajnos sok konfliktusomat rugalmatlannak érzem, és hiába adnék én sokat, a másik nem értékeli ezt, hanem csak az ő véleménye lenne jó.