Milyen a mindennapi életetek?

Felesleges.

Felkelek sírva a lakásom alatti hangzavarra, hogy még mindig életben vagyok, nagy nehezen bevánszorgok a 2 órás munkámba, ott facebookozgatok, youtube videót nézek, majd ha lejárt a meló, hazajövök, sírva szenvedek délutánig amíg el nem múlik a hangzavar ami a lakásom alatt történik és ami öngyilkosságba kényszerít, majd ha elállt, nekiállok normális munkát keresni és iskolába beadandókat csinálni, majd este videojátékozom és éjszaka sírva lefekszem, reménykedve hogy holnapra meghalok, ami sajnos soha nem történik meg.

Belegondolva, annyira nem jól.

Ha home office van, akkor 8 körül szól az ébresztő, ami emberi nekem. Ha be kell menni, 6:30 körül, ami a bioritmusomnak már korai.

Mindenképpen elolvasok pár cikket, fórumhozzászólást az ágyban, hogy magamhoz térjek.

Ha iroda van, félálomban összekészülődöm majd tömegközlekedés következik.

Ha HO, akkor odaviszem a laptop elé a reggelit, bekapcsolom a gépet.

Home office-ban könnyebb tartani a diétámat, a főétkezések között könnyebb egészséges kajákat enni (zabkása cukor nélkül, növényi tejjel, mogyoró, kesudió, gyümölcs, iroda esetén ezekről előre kell gondoskodni és bonyolultabb).

Home office-ban ebédidőben néha elmosogatok, locsolok, rendet rakok. Máskor punnyadok evés után. Jó időben a napsütötte erkélyen eszem.

Maga a munka borzalmasan nehéz, mert folyamatosan tökúj területet (és ezen belül szakmát, vagyis hol rendszergazda, hol DevOps, hol szoftverfejlesztő, hol Hyper-V, hol Ansible, hol C#, hol PowerShell, hol Java, hol Azure UI-os pipeline, hol a bonyolult folyamatainkat megtanulni, hol millió éves XAML build debug-olása) kell megtanulni és alkalmazni is. Engem a kódolás érdekelne jobban plusz nekem sok, hogy ilyen ütemben kellene felfogni, megtanulni a dolgokat és alkalmazni is a tudást, minőségben, időre.

Este vagy óráim vannak vagy tanulnom kell.

Szoktam edzeni is otthon, lehetőleg 1 órát egyszerre.

Az a baj, hogy lelkileg, idegileg nagyon lehúz az egyszerre munka és tanulás és a nagyfokú stressz, élettől való félelem.

Sok hobbim van, de általában punnyadni van erőm szabadidőmben. Szerencsére sok érdeklődési köröm van, azokban olvasgatok.

Barátokkal is szoktam találkozni. Hatalmas az igényem az egyedül eltöltött SZABADIDŐRE, így nem annyit, mint az átlag vagy mint kellene.

29N

7.00, vagy 6.35-kor kelés, 7.35-kor, vagy 7.00-kor indulás munkába, ott vagyok vagy 16.30-ig, vagy 14h-ig, majd ügyintézés, otthon olvasás, netezés, tanulás, takaríítás, semmittevés, majd 22h-körül-után alvás. A hétvégén a szülőket meglátogatom, ott olvasás, csacsogás, segítés nekik.

Nem túl ízgalmas életet élek.

SOkat gondolkodom, hogy az emberek élete mennyiben másabb, különlegesebb az egyik a másiktól, de rá kell jönnöm, hogy szinte minden élet ugyanolyan, akár van az embernek párja, akár nincs.

Borzalmas. :(

7 :30kor felkelek. Elmosogatok. Megreggelizem. Kitakaritom az egesz hazat ugy 2 naponta. Ha ugy van felmegyek a varosba vasarolnim hazajovok gepezek, megnezem eppen kell -e valamit ladnom a suliba.. mikor kedvem van tanulok kicsit, mert hamarosan vizsgazom.

Megnezem van e valamilyen munkalehetoseg, ha ugy adodik beadom az oneletrajzom. Varom hogy hazaerjen a volegenyem. Tvtnezek, gepezek addig. Majd ha hazaer vacsora, furdes es alvas.

Mar 2 eve ebbol allok, es borzalmasan unalmas

4:45-kor felkelek, összeszedem magam és indulok a buszhoz. 50 perc utazás, 9 óra munka, haza szintén 50 perc. 17:45-re szoktam hazaérni, de ha bevásárolni is elmegyek, akkor csak 6 után. 2-3 naponta főzök, vacsorázunk a párommal. Ha stresszes volt a nap, akkor együtt meditálunk, időnként jógázunk. Zuhany. Ha marad még időm/energiám, akkor zongorázok egy kicsit. Este 10 körül fekszünk, berakunk egy kis halk zenét, vagy filmet nézünk. Összebújunk, általában szeretkezünk, bár nem minden nap. Átlagos életnek mondanám.

De előfordul az is, hogy a depresszióm felülkerekedik, és amikor hazaérzek a munkából, bedőlök az ágyba és csak lesek ki a fejemből.