Miért nem tud a hajléktalanok többsége kitörni az állapotából?

Az biztos, hogy egy hajléktalannak nehezebb kitörni / munkát keresni, mint egy jó körülmények között élő embernek. Sok munkahelyen már az is bibi, ha nincs egy bejelentett lakcíme pl. Még aki rövid ideje munkanélküli, nem strapálódott le az immunrendszere, nem ment tönkre a foga stb., az esélyesebb, hogy kifog egy normális munkát, a már jó ideje az utcán "amortizálódó" embert nem sokan fogadják szívesen munkába.

De azért így is akadnak lehetőségek, csak egyrészt nem mindenki tudja, hol tudja ezeket elérni, meg igenis van az a kategória is, nem is ritkán, amikor lenne nekik munkalehetőség, csak nem élnek vele, mert "az túl nehéz munka" meg "annyi pénzt összekalapozok az utcán is" (azt mondjuk nem teszi hozzá, hogy úgy, hogy mellette elveszi a gyengébb csövesektől a pénzét, tárgyait meg másokat is meglop). Meg azért az alkoholizmus sem egy jó beugró.

#12:

Való igaz, régen a paraszt sem gazdagodott meg az állattartásból. Mégis tudott boldogan élni.

ezer oka lehet, de mindenkinél más. Egy idő után pedig egyikük sem akar már. Elveszti a reményt. Küzd küzd és soha sincsen vége.

Mindig visszanyomják a padlóra...

2008 -ban a válság kellős közepén állást kerestem, és felvettem egy stoppost egy erdőben, messziről szépen felöltözött öltönyös fickó. Fáradt volt és hát volt még hátra vagy 10 km a következő faluig.

Hitele miatt útcára került, elvesztette mindenét, családját, állását, lakását. Állást keresett de eléggé el volt kenődve mert mindenhol azt nézték hogy útcán él és lehetőséget se kap a bizonyításra. Adtam neki enni inni, aztán nem láttam többet. Bp -n is soknak adtam enni időnként és ugyan ezt mondták, hogy minden munkát elvállalnának de nem engedik mert büdösek... stb.

Aztán volt aki mondta hogy egy étteremben takarít, enni adnak neki egy kis pihenőben alhat, rendesen fürödhet enni kap, és vigyáz az étteremre. Lassan ki tudott törni, de nem gyakori. Volt aztán akit éveken át láttam, beszéltünk aztán az egyik nagy hideg után nem láttam többé. Ismertem a barátait, aztán kérdeztem hogy mi történt. Azt mondják valószínűleg megfagyott mert kirakták éjszaka mert nem volt hely.

Nincs átfogó program a helyzetük megoldására. Amibe bele tudnák még venni az elszegényedett öregeket is hogy ne egyedül otthon a fűtetlen lakásban haljanak éhet vagy fagyjanak meg. Ezer ötlet és megoldás lenne némi aprópénzért, de inkább nem csinálnak semmit. Civileket meg vegzálják inkább...

Van egy dinamikája ennek: amikor megtörik az ember, akkor még van benne egy csepp lendület, hogy változtatni szeretne az életén. Ha ekkor kudarcok érik (pl.: nem veszi fel senki sem a munkahelyyre), akkor a lendület csökken, helyette jön más "nyugtató szerek" használata (pia, stb.). AZtán kezdődik a ezeknek a megszokása, a bandázás, majd a lezüllés.

A társadalom sem híres arról, hogy a szokásos "Mennyé dóóóógozni!" szlogenen kívül valahogyan támogatnák.

#15 Államnak igazából talán békén kéne hagynia őket, némi aprópénzt juttatni a rendszerbe amit civil szervezetekre kéne bízni. Állami pénzügyi felügyelettel, civilek szépen megoldanák. Lennének menhelyek, átmeneti szállások, önkéntesek, fizetett szociális munkások, lenne visszailleszkedési program. Most is van csak kicsiben, nagyon kicsiben civilek magánadományokból.

Mert most egy marék szerteágazó kis program van amik egyrészt kevés embert érnek el, másrészt nem nagyon tudnak összefogni a kevés anyagi lehetőség miatt. Van egy két cég aki meg vagy adománnyal vagy saját programmal próbálkozik több kevesebb sikerrel.

Ahhoz képest hogy mennyit szórnak el faxságokra ez töredékéből lenne működőképes. Egy egy civil szervezet nem tud nagyra nőni próbálnak összefogni de próbálják nehezíteni államilag már a puszta létüket is...