Van még itt, aki ezerszer jobban szereti a dolgozói "felnőtt" életet, mint amikor középiskolába/egyetemre kellett járnia?
Rengetegszer mondták szülők, hogy élvezzük ki, amíg iskolába járunk, mert majd a munkás élet lesz az igazán kemény és onnantól vége a "jó világnak". Én utáltam iskolába járni, és az egyetemi évek alatt is azt vártam, hogy ennek az egész bürokratikus hányadéknak vége legyen (trágya Neptun, 95% tölteléktárgyak, hallgatói önkormányzat [HÖK], kollégium, stb.), ellenben már 4 éve dolgozom, és soha nem sírtam vissza azokat a bizonyos egyetemi éveket.
A munkám szeretem, a beosztásom fix, a keresetem az enyém és arra költöm, amire bizonyos értelemben akarom, ráadásul onnantól kezelik inkább felnőttként, vagy egyenrangúként az embert, amint már dolgozik.
Ugyanezt gondolom én is.
Gyűlöltem iskolába járni, 1 évet buktam is. Az egyetem már jobb volt, nagyobb önállóság, szabadság.
Mióta dolgozom jobban érzem magam. Köszönhetően annak, hogy szeretem a munkám és jó közösségben vagyok. Sokkal jobb a felnőtt lét. Nem cserélném el az anyagilag és a tanároknak kiszolgáltatott szerepre. Az iskolásokat is sajnálom.
Nekem az egyetemista lét maga az álon volt. Mármint anno a nappalin, mert most az esti szörnyű.
Most kezd egy picit jobban alakulni az életem (bár egészségileg meg pont ellenkezőleg), de ettől függetlenül igazat adok azoknak, akik szerint ki kell élvezni a diákéletet. Őszinte leszek, én is ezt mondanám, sőt, szoktam is mondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!