Ideje lenne kevésbé önzőnek lenni, abbahagyni a panaszkodást és a sírást? Mit gondoltok erről?

Képzeld el, hogy 1900.-ben születtél.

Amikor 14 éves vagy elkezdődik az első világháború és akkor ér véget, amikor 18 leszel. 22 millió halottal.

Röviddel azután, egy világjárvány tör a világra, egy influenza, amit spanyolnak hívnak, 50 millió embert öl meg. Élve és sértetlenül jössz ki, 20 éves lettél.

Aztán 29 évesen túléled azt a globális gazdasági válságot, ami a New York-i tőzsde összeomlásával kezdődött, inflációt, munkanélküliséget és éhínséget okozva.

33 éves vagy, amikor a nácik kerülnek hatalomra.

39 éves vagy, amikor elkezdődik a második világháború és akkor ér véget, amikor 45 éves vagy. A holokauszt (Shoáh) alatt 6 millió zsidó hal meg.

Több mint 60 millió halott összesen.

Amikor 52 éves vagy, a koreai háború elkezdődik.

64 éves vagy, amikor a vietnami háború zajlik és 75 éves vagy mire véget ér.

Egy 1985-ben született azt hiszi, hogy a nagyszüleinek fogalmuk sincs arról, milyen nehéz az élet, de a különböző háborúk és katasztrófák túlélői életben maradtak.

Egy 1995-ben született és ma 25 éves azt hiszi, hogy itt a világvége, amikor az Amazon csomagja három napnál több időbe telik, mire megérkezik, vagy amikor nem kap több mint 15 ''lájkot'' a közzététett fotójáért a Facebookon vagy Instagramon...

2020-ben sokan kényelemben élünk, otthon különböző szórakozási forrásokhoz jutunk hozzá, és gyakran többre is, mint amire szükségünk van.

De az emberek mégis panaszkodnak... minden miatt... pedig van villany, telefon, étel, melegvíz és tető a fejük felett. Ezek volt, hogy nem is léteztek a múltban.

De az emberiség sokkal súlyosabb körülményeket élt túl, és soha nem veszítette el az élet örömét.