Elméletileg jó életem van, gyakorlatilag depressziós vagyok?

Igen, nekem is előszokott fordulni :) bár ez még nem depresszió, inkább csak hangulat ingadozás nálam, van amikor jó kedvű vagyok, semmi baj utána meg valami elmúlik és kb elbőgném magam.

Nem lehet hogy unatkozol és amiatt jön elő? Próbálj meg keresni hobbikat amiket szeretsz az sztem sokat segít. Én pl főzni sütni szoktam angolozni biciklizni. Ezek lefoglalnak

Néha én is hasonlóan érzem magam, pedig ugyanúgy mindenem megvan. Egészséges vagyok, jó anyagi helyzet, szerető család. Nálam az ok az -legalábbis úgy gondolom-, hogy nincs túl sok barátom és akik vannak sincsenek velem gyakran, emiatt befordulok a sok magány miatt. Illetve nehezít az is, hogy már külön élek egy új városban. Kitartást neked!:) Ha van kedved nyugodtan írj és felvidíthatjuk egymást (és ezt ne gondold túl :D)

En is érzem így.. látszólag nem lenne okom panaszra, van melóm egesz jó, lakás, jó férj..de hiányzik a nagyobb szakmai siker, de tudom h a lakóhelyemen ez nem lehet. Neha igy előjön h szarul erzem magam...

Csak annak vannak lelki problémái, aki ráér foglalkozni velük. Ha lekötöd magadat, nem leszel depressziós.

Nem az a baj, kedves utolsó, bár hasonló. Arról van szó, hogy a fény csak a sötétben látszik. Akinek nincs rossz az életében, az nem tudja értékelni a jólétet. Jóllétet. Szóval a fene nagy jólét egyenes út a boldogtalansághoz.