Kinek lett jobb illetve rosszabb élete a vírus óta és miért?

Számomra határozottan jobb lett.

Jobb munkaidő beosztás (nem home office), több szabadidő, és barátnőmmel is ezidő alatt jöttünk össze. Na meg az sem hátrány, hogy nincs annyi ember mindenfelé.

egyértelműen rosszabb lett

a távoktatás az egyetemen semmit nem ér (és ráadásul én önköltséges képzésen vagyok...), barátommal haza kellett költöznöm az albiból, ezért sokkal kevesebbet tudunk találkozni, kicsit el is távolodtunk egymástól

full depisnek érzem magam, nem lehet kb sehova kimozdulni, beülni egy kávéra (pedig alapból nem kávézgattam hetente/hetente többször, de ennyi idő után azért hiányzik), nem lehet látni az emberek arcát, mindenki egy arctalan senki lett

örülök ha épp szembe jön velem valaki, akinek nincs maszk az arcán, végre egy pillanatra visszacsöppenhetek 1 évvel ezelőttre

már nagyon elegem van ebből az egészből

Határozottan jobb lett.

A home officet imádom, sok dologban segít és igen sok időt spórolok meg vele. A távoktatás szintén. Heti 3-4 órát mozgok és nagyjából megvan a napi 8 óra alvás (bár 9 az igényem), amióta a helyzet tart.

Amikor mégis bemegyek az irodába, akkor emberhez (egyáltalán: élőlényhez) méltó módon utazhatok, mert nincs tömegnyomor a tömegközlekedési eszközökön.

Ráadásul úgy néz ki, az életemben is pozitív fordulatok állnak be, bár ezt még nem szeretném elkiabálni!!

Hááát... Valamivel talán ritkábban találkozom a barátaimmal. Az nem hat annyira meg, hogy valamelyikünknél kell és nem beülős helyen, én szeretek néha vendéget fogadni és más úgyse jönne.

Viszont október-november tájékáig nemigen volt lezárás, lehetett menni helyekre, mentem is, már amennyire időm volt.

1 éve nem láttam a szüleim

kevesebb lett a fizetésem

amikor mindent bezárnak akkor a hobbimnak sem élhetek

Nekem összességében sokkal jobb lett.

Előnyök:

- Egyetemi digitális oktatás: sokkal több az előnye, mint a pár hátránya (nálunk elég jól van kitalálva).

- Itthon sokkal kiegyensúlyozottabb táplálkozás, ez már az alakomon is látszik.

- Jobb alvás (nincs reggeli rohanás)

- Több szabadidő (nem kell napi 3 órát utazni)

- Több idő a ház körüli munkákra: tavaly kertet rendeztünk, kerítést újítottunk, a lakásban lomtalanítottunk stb.

- Részvételi lehetőség online külföldi programokban: találtam ehhez közösséget is, de ide tartoznak pl. az online múzeumlátogatások stb.

Hátrányok

- Egyetem: 1. elmaradt gyakorlatok egy része (a másik része úgyis haszontalan lett volna) 2. könytárhasználat nagyon nehéz, szakdolgozatírás nehezített (de engem ez nem érint) 3. társaság hiánya

- Barátok (de sokat telefonálunk)

- Nyaralás elmaradása (külföldre is)

Én amúgy a jobb idő óta eljárok futni, nemsokára bringával tervezek majd bemenni az irodába, amikor bemegyek.

Már eleve heti 1-2 nap bemegyek az irodába általában. Tudtommal rengeteg cég engedi meg a bejárást most is, sok másnál meg felesben kötelező is.

A családommal (aki apum és a párja) is rendszeresen találkozom, egyedül most, hogy berobbant a harmadik hullám, beszéltük meg, hogy pár hétig nem találkozunk.

A vizsgáim óta minden hétvégén, általában mindkét nap csináltam valamit, hol apumhoz mentem át, hol egy barátnő jött, sütiztünk, volt, akit meghívtam ebédelni (ők is meg szoktak engem), volt, hogy túrázni mentem.

Ok, úszni, falat mászni, moziba ősz óta nem tudok menni, de a felnőtt életben ezeket úgyis évi szinten lehet számolni: jó, ha az adott évben eljutok. Gondolom ezzel sokan mások is így vannak.

Semennyire se várom vissza a rohanást, a tömegnyomort mindenhol, a 6-6,5 óra alvást, a heti 5 nap open office-t, az énidő teljes hiányát, azt, hogy heti szinten 1 órányi edzésre legyen időm, a jelenléti oktatást, azt, hogy este 10-re érjek haza és másnap 8-tól meló az irodában.

Persze más eset a vendéglátós, aki a küszöböt rágja, más az egyetemista, akinek haza kellett menni egy kis községbe, ahol talán igazán barátai sincsenek, mert barátokat már a nagyobb városokban szerzett (középsuli, egyetem), esetleg az országban szét vannak szórva a barátai.

Ugyanakkor sokan csak divatból panaszkodnak (és ezt a véleményt már több más embertől is hallottam!).

Nekem nem okozott akkora változásokat hogy depressziós legyek miatta, de azért érzem a negatív hatásait.

Nem tudunk elmenni a párommal programokat csinálni. Illetve tudunk mert így is feltaláljuk magunkat, de mivel megszállni sehol nem lehet, csak egynapos kis kirándulásokat tudunk csinálni, azt is csak a szabadban. Pl egy tó körül sétálni, és hasonlók. Kevés a lehetőség.

A maszkkal nem lenne bajom, ha nem lennék szemüveges. Iszonyatosan párásodok, pedig már mindent megpróbáltam.

És féltem édesanyámat, aki 70 felett van.

A munkámat nem befolyásolta, mert eddig is itthonról dolgoztam.

Történtek jó dolgok az életemben azóta, de ezek nem függnek össze a vírussal.

Néhány előnyt azért mégis felsorolnék:

1. Én is tavaly érettségiztem, nem kellett szóbelire tanulnom.(azért kibirtam volna ha kell)

2. Rengeteg anyag, kurzus lett online formában elérhető

És akkor a hátrányok:

1. Online egyetem. Nálunk is jól megoldották, nem ezzel van a gond. Csak simán minden szempontból jobb a jelenléti számomra. Már rengeteg helyre leírtam szerintem, hogy miért.

1.2 hazaköltözés, nem látom az egyetemi barátaimat november óta.

2. Nem tudok eljárni edzeni a sportomat. Korábban hetente 2-3 alkalommal jártam, ez nagy változás rossz irányba.

3. Óvatoskodás nagyszülőkkel, ismerősökkel

4. Korai kijárási tilalom.

5. Rengeteg gép előtt ülés.

Stb.

Összességében nem rosszabb lényegesen most az életem, mint egy éve, mert egyetemista lettem, olyan embereket ismertem meg, akik osztoznak velem érdeklődési körben. Bár velük élőben nem tudom tartani a kapcsolatot, a régi barátaimmal könnyebb. De az biztos, hogy jobb lenne az életem ha nem lenne járvány.