Mindenkinek van az életében egy fordulópont, mikortól sokkal jobbra vagy éppen rosszabbra fordul az élete?
Vagy ez hülyeség?
Hosszú évek alatt azt vettem észre, hogy azok az emberek akik például az iskolában kirekesztettek voltak, vagy éppen abszolút nem tanultak, esetleg rondák, félénkek voltak azoknál előbb utóbb, de elkezdett gördülni az élet. Eltudták végezni a sulit, lettek barátaik, megtalálták önmagukat, jó munkahelyük/hivatásuk lett, még az olyan is akiről képtelenség volt azt hinni, hogy lesz barátnője, az is már megházasodott, esetleg gyereke lett.
Lehet rosszindulatúnak vagy irigynek tűnök, pedig nem áll szándékomban. De ahogy végignézek az életemen, sokszor átgondolva a dolgokat, nekem soha nem jött össze semmi. Legalábbis mióta kikerültem az iskolából úgy 10 éve. Csalódás, magány, rossz munkahelyek, frusztráltság, depresszió, őrlődés. Pedig teljes mértékben úgy látom, hogy azért tettem a dolgokért, nem csak a seggemen ültem. Tehát van valami spirituális ökörség, valamilyen törvény ami miatt nekem nem lehet jó, vagy ezt csak a depresszióm végett látom így? Ezt kell megtapasztalnom az életben? A magányt, a keserűséget?
Figyelj barátom van akinek ez jut.
De ha nem tetszik fel kell állni és változtatni!Ez a nehezebb verzió.
Csak a címrészt részt olvastam el:
Sokaktól hallottam már ezt, hogy van egy pont, ami átélése után jobb lesz/lehet (mélypont). Szerintem meg 1, az ilyen személyek inkább a vallás hatására "változnak" meg, ezért érzik majd, hogy jobb lett az életük; 2,(amire jobban hajlok) nincs ilyen, csak rosszabb lesz minden.
#1 Utána nézek, de hogy őszinte legyek már nagyon tele a tököm a spiritualizmussal.
2# Szerintem már sok mindennel próbálkoztam, és próbáltam tenni a dolgokért. Tény, hogy most egy nagyon elszontyolodott, tehetetlen állapotomban vagyok.
#3 1,Semmilyen vallásban nem hiszek. 2, Remélem nem.
Az első 20 éve az embernek általában boldogan szokott telni ha a családja normális. Utána kell saját lábra állni, és saját kézbe venni a sorsunkat. A felnőtt élet egész más mint a gyermekévek. A tanult szakmádban tudtál elhelyezkedni? Miért kellett munkahelyet váltanod?
Az már önmagában nagy baj, hogy nincsenek barátaid. A boldogság titka az emberi kapcsolatokban rejlik.
Ebből tényleg nehéz kitörni. Szerintem sokan lehetnek ilyen helyzetben, mint te. Mindenképpen kapcsolatokat kell keresned. Baráti kapcsolatokat, és párkapcsolatot is. Ha korábban sok csalódásod volt, akkor vizsgáld meg, hogy te mit hibáztál benne.
A szüleiddel jóban vagy? Van testvéred? Ők boldogan élnek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!