Mi az oka annak, hogy az emberek zömének nincs kreatív hobbija? Akár pszichológiai szempontból, akár a ti véleményetek szerint!

Ehm, én szoktam néha kreatívkodni is (főleg sütni, főzni), viszont gyakran előfordul az, hogy elcseszem amit csinálok (túlsütöm, túlfőzöm, stb.) ami ilyenkor egy jó időre elveszi a kedvemet attól, hogy megint hozzákezdjek sütni / főzni. Lehet csak nálam van ez így, nem tudom. :D 21/F

Nem találtak olyan tevékenységet, amiben ki tudnának teljesedni.

Sok hobbim van: állatok, kézimunka, puzzle, bélyeggyűjtés, barkácsolás stb., de az állatokon kívül mind inaktívak már jóideje: egyértelműen az időhiány miatt. Egy-két órára ezeket egyszerűen nem éri meg elővenni, a legtöbbjét 1-2 napra sem, ha tudod, hogy pl. legkésőbb a következő hétvégén nem tudod folytatni. Régen TV előtt varrtam, ezt a macska "akadályozza"; mindig a tű útjában van a mancsa:S A másik a helyhiány: nekem még viszonylag jó dolgom van, most is van helyem egy 2000 darabos puzzle-nek, hogy ki tudja meddig álljon a helyén félig kirakva, de pl. a bélyegeimet már össze kellett dobozolnom:( és a barkácsolócuccok is csak célzottan kerülnek már elő 1-1 hétvégére, sajnos.

Nekem azért nincs kreatív hobbim, mert nem vagyok kreatív. Ilyen egyszerű. Ezt számtalan személyiségteszt bizonyította (volt egy időszak az életemben amikor a lehető legtöbbet szerettem volna megtudni magamról). A kreativitás hiánya a gyakorlatban abban valósul meg, hogy nem, vagy csak nagyon lassan/nehezen tudok teljesen egyedi, újszerű dolgokat / gondolatokat kitalálni. Ha már van legalább egy kiindulási pont, vagy gondolat foszlány ami mentén el tudok indulni, akkor már onnan tudok haladni tovább, de a fentebb részletezett okból kifolyólag alapjáraton nem vagyok egy nagy alkotó szellem. Szabadidőmben tanulok, youtube-ozok, takarítok, zenét hallhatok, videojátékkal játszom, olvaaok, lefoglalom magam, unatkozni nem szoktam. Mindenkinek más a személyisége, a kreativitás egy jellemvonás, valakinek több jutott belőle, valakinek kevesebb, lehet rajta valamennyit fejleszteni, de nem sokat. Olyan ez, mint az extro-/introvertáltság, a skálán mindenki elhelyezkedik valahol egy pici mozgástérrel amaiben mozoghat, de ha valaki nagyon a skála szélén van akkor túl sokat nem fog tud változtatni magán, ha belerokkan, akkor sem. A kreativitás is ilyen, ha alapjáraton nem vagy kreatív, kicsit fejleszthetsz magadon, de sosem leszel igazán az, ez pedig erősen összefügg azzal, hogy az ember milyen hobbit választ magának.

Utolsó vagyok. Még néhány gondolatot hozzátennék, ami segíthet megérteni a feltett kérdéssel kapcsolatos okokat. Az igazi kreativitás viszonylag ritka dolog, a teljes népessség egy kis százaléka (<20%) mondható kreatívnak, ők termelik a kreatív megoldások (műszaki, gazdasági, művészi és minden más), illetve újító ötletek/gondolatok >80%-át. Ez tökéletesen összhangban van az ún. Pareto-elvvel, mely kimondja, hogy minden kreatív, értékteremtő emberi tevékenység >80%-át az emberek kevessebb, mint 20%-a csinálja. A természeti jelenségek legnagyobb részét az ún. normál-eloszlás írja le, amit egy harang formájú görbével szoktunk jellemzni, ilyen például a magasság, a testalakt, stb. A görbe legmagasabb pontja az átlag, magasság esetén pl. 168cm, tehát átlagosan, ha az összes embert nézzük ez az átlagos érték, ha ennél alacsonyabb értékeket keresünk, akkor abból kevesebb embert találunk és ahogy az egyre kisebb magasság felé megyünk egyre kevesebb számú embert fogunk találni azzal a magassággal, ugyanez történik, ha 168cm-nél magasabb embereket nézzük, ahogy megyünk egyre magasabb szám felé egyre kevesebb számú ember fogja elérni azt a magasságot. Végül a görbe mind a két oldalon teljesen ellaposodik, a jobb és bal oldala a görbének általában szimmmetrikus és úgy néz ki menit egy harang. A Pareto-elv szerinti elszlás nem ilyen, ennél fogva nem a természeti jelenségek statisztikai leírására alkalmas összefüggés, hanem kreatív, alkotó, szociológiai, gazdasági és egyéb olyan tudományos értékek leírására alkalmas, ahol valamilyen formában az emberi tevékenységet és az abból származó következményeket kell szemléltetni. A Pareto elvnek megfelel az, hogy pl. az emberiség vagyonának 80%-a az emberiség 20%-ának kezében összpontosul, leírja, hogy minden valaha írt könyv mindössze 20%-a kerül tényleges kiadásra és még kisebb része válik sikeressé, kimondja, hogy minden festmény/találmány/szabadalom/újító ötlet csupán 20%-a, vagy annál kevesebb része valósul meg, bizonyul hasznosnak, vagy válik sikeressé. Tehát a tudományos válasz arra, hogy miért annyira kevés ember rendelkezik kreatív hobbival az az, hogy viszonylag kevés ember számít valóban kreatívnak, ez statisztikailag egy ritka dolog, nem normál eloszlás szerint alakul a kreatív emberek száma a népességben, hanem a Pareto elv szerint.