Más is érzett már úgy, amikor az elhúnyt családtagja házában járt, hogy feszélyezi valami, és nem érzi ott jól magát?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Hasonló élményekről tudok beszámolni én is.
Egy nappal nagymamám halála előtt jártam a lakásában, amikor ő már rég a kórházban feküdt a halálos ágyán, és tudtuk, hogy sosem fog már oda visszatérni.
Az azelőtti 1-2 évben már nem is nagyon mozdult ki a lakásból, szóval nagyon természetellenesnek hatott az a nagy csönd és üresség, ami akkor körbevett engem. Azelőtt mindig lehetett hallani, ahogy tesz-vesz, beszél, köhögcsél, járkál egyik szobából a másikba és hasonlók. Aznap este viszont nagyon furcsa volt bírkózni a gondolattal, hogy már sosem fog ide visszatérni, holott minden tárgy és berendezés úgy maradt ott, ahogy ő azt ott hagyta.
Emlékszem, azzal próbáltam kicsit enyhíteni ezt az érzést, hogy bekapcsoltam a tévéjét a szobájában, felhangosítottam, átmentem a szomszédos szobába, és elképzeltem, hogy ő ott fekszik a másik szobában az ágyán és nézi a tévét - ahogy azelőtt mindig tette esténként. És tök furcsa, de egyben jó érzés is volt, mert tényleg olyan illúziót teremtettem meg, mintha ott lenne :)
26/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!