Nem tartjátok olyan reménytelennek az életet?

Nekem a felhasználónevem is az, hogy Sikertelen...

Kiskoromban, tinikoromban "csak" autisztikus voltam, rettentő fura, mindenben gyenge, mindenben ügyetlen és überlassan ment a tanulás.

Amióta meg "felnőtt életet" élek, azóta konkrétan nem sikerül semmi. Amibe fogok, az nem sikerül. Dönteni se tudok jól. Edzek és gyenge maradok. Tanulok és nem sikerül vele elhelyezkednem...

Most, amikor úgy nézett ki, hogy sikerül elhelyezkednem azzal, amit aktuálisan tanulok, már hívogattak interjúkra stb, bejött ez a válság. Ja, előtte egymás után két cég is átvert.

Másokkal sportolni vagy sportról beszélni már nincs is kedvem, mert kiderül, hogy azoknál is gyengébb vagyok, akik SEMMIT se mozognak.

Stb.

Kb. mostanra érzem azt, hogy teljesen elhagyott a remény. Teljesen. Hogy már csak a fagyállóban bízom, ami megmaradt régről.