Mit tegyek, ha aggódok a jövőm miatt és félek is a jövőmtől? Nem is akarok felnőni.

Rendesen rettegek, ha a jövőmre gondolok, mivel nem látom valami fényesnek.

Titkárnőnek tanulok. Egy titkárnő egy hónapban 170-200 ezret keres egy hónapban, amiből alig lehet félretenni, és még házat se lehet venni. Félek attól, hogy egy lúzer leszek, aki még 25-30 évesen is az anyjáéknál fog lakni. Mivel nem vagyok valami hú de szép egy teremtés, így csak az alja munkahelyekre fognak felvenni, és az is kérdéses, hogy a 150 ezret megkapom-e egy hónapban.

Gondoltam már arra is, hogy továbbtanulok, de a gimit is alig bírom, az egyetemen meg elvéreznék. Meg aki egyetemet vagy főiskolát végzett, az se biztos, hogy többet keres, mint aki nem.

És egy konkrét életcélom sincs. Hogy hogyan tovább. Vagy hogy mit akarok az élettől. Merre. Álmaim vannak, de nem reálisak.

Félek attól is, hogy lesz-e társam. 16-17 éves vagyok, nem kellek senkinek se, mindenkitől csak a rosszat kapom és nem hiszem, hogy 18 éves koromra kiszépülnék és lenne egy pasim, akivel lehetne tervezni. Ha lesz is párkapcsolatom, akkor biztos ő is olyan selejt lesz, mint én, és nekem belé kell kapaszkodnom, mert nincs más választási lehetőségem, mint anyámnak.