Mennyire zavar a korod? Foglalkozol vele egyáltalán?

Azert zavar, mert hirtelen elkezdtem a valos koromhoz kozeliteni. Hosszu eveken at sokkal fiatalabbnak latszottam. Legextremebb, mikor 34 evesen 20 korulonek hittek. Kozelrol, mindenki. Nokent.

Es negyvenesen elkezdett beindulni a rancokkal a valosag. Otven fele nehezen dolgozom fel, hogy hirtelen ert veget az ajandekba kapott fiatalsagom.

"Vannak, akik következetesen megpróbálják eljátszani a külvilág felé, hogy ez velük nem történhet, történik meg, pedig igen."

Aki nem úgy érez mint te, vagy nem úgy érinti, az biztos megjátssza?

Nem mindenkinek ugyanaz az életútja. Nálad a szemüveg hanyatlást jelent, én 12 éves korom óta szemüveges vagyok, tehát nálam ez nem függ össze a korommal. A fizikai aktivitás is csalóka, én nagyon elhízott tini és fiatal felnőtt voltam, osztálykiránduláson fulladtam ki és voltam a halálomon. Kb. 30 éves koromra ébredtem fel, hogy az egészség fontos, és sokkal fittebb vagyok most, mint majd' 100 kilósan. Lehet, hogy 60 évesen ugyanúgy érzem magam, mint 20 évesen kopott ízületekkel.

Én is gyerekkoromban lettem szemüveges, a vicc az, hogy szemtornával ez javulásnak indult 30 éves korom körül. De ez ahány ember, annyiféle út. Nekem segít a szemtorna, másnak nem, van, akinek a szemműtét nagyon megéri, nekem 1,5 dioptriára nem, és ismerek olyat, akinek meg a műtét után visszaromlott idővel. Nem vagyunk egyformák.

Én most 35 évesen fittebb vagyok, mint általános iskolás koromban voltam. Most van lehetőségem olyan aktív dolgokra, amikre akkor nem volt.

Szó sincs arról, hogy az életkorommal szembe mennék, de másoktól kapom rendszeresen a csodálkozásokat az életkoromra, mert sokkal fiatalabbnak néznek, én egy percet sem tagadok le, de úgy élek, ahogy én jól érzem magam és pont.

Nem dohányzom (az is öregíti az embereket), alkohollal apám megjegyzését idézve nagyon spórolós vagyok, ezek is számítanak azért. Ha jobban le vagyok terhelve, akkor nekem is megsínyli a memóriám, de ez nem tartós állapot, olyankor pihenni kell. Recepteket sose tudtam megjegyezni, anyám ezen mindig meglepődik, ha mondom, hogy írja le, mert elfelejtem. Ez nem a korral függ össze nálam, csak azzal, hogy sok dologgal foglalkozom, a munkám is agyalós, gyerekkoromban suli mellett különóráim voltak, zene, angol, jártam kórusba, most munka mellett ott a háztartás, a kutyám, egy másodállás távmunkában, nincs mindenhez elég tárolókapacitás a fejemben, a gyakran használt ismeret jobban megmarad, mint egy újdonság. :-) A névmemóriám mindig pocsék volt, és sose tudtam magolni.