Nők! Szívesen átadnátok a szülést a férfiaknak? Ha igen, miért? Ha nem, miért?

Fogalmazzunk úgy, hogy nem bánnám, ha majd a barátom lenne terhes helyettem és neki kéne szülnie.

Én nem. Nem mondhatom hogy kimondottan élveztem a szűlést, de fontos szerepet játszott az életemben. Megváltoztatott valahogy. Nőtt az önbizalmam tőle. Segített felkészülni testileg-lelkileg az anyaságra. Persze lehet anya (illetve szűlő) lenni szűlés nélkül, pl az örökbefogadásnál, nem vitatom. De mégis, valahogy, fontos. Nem adnám fel.

Én teljes mértékben igen átadnám. Egyáltalán nem vonz, sem a 9 hónapos szenvedés, sem a szülés “csodája”.

Igen! Nem csak borzalmasan fájdalmasak voltak, de a terhességek teljesen tönkretették a testemet

Ha fájdalommal szeretném büntetni, terhelni azt, akit szeretek-ott már régen gond van. Nem a középkorban élünk, hogy jajgassunk, hogy a férfi okozta a "bajunkat". Szabadon mentünk a kapcsolatba, tettük szét a lábunk és közösen akartuk a gyereket. Valamint nem 2 évesek voltunk, így előre tudtuk, mivel jár. Aki parázik, kérjen epidurált vagy császárt. Ne ilyen hülyeségeken agyaljon.

Én magamat is szeretem annyira, hogy ne akarjam fájdalommal terhelni magam, nemcsak a párom. Egyáltalán nem gondolom, hogy a “férfiak tehetnek mindenről”, de valljuk be, igazságosabb lenne, ha mindkét fél alkalmas lehetne a szülésre. Ha már ott tartunk, hogy “ketten vállaltuk”. A tesók is jöhetnének így, egyiket én, másikat ő szülné. Nem értem, hogy miért kell egyből kiforgatni mások szavait csak azért, mert valakinek van egy véleménye. És nem kell fájdalmakkal élni, ez a tipikus “tűrjél, mert ez a sorsod” duma volt...

Én nem birnàm magamra venni az ö szerepüket. Hogy làtom nyavajogni, meg tàmogassam csorit a reggeli rosszullétek miatt, meg ömlengjem körül meg stb. Nem érezném àt az egészet, lehet menekülöre is fognàm. Bennem ez nincs meg, ami ehhez kéne.

En apa sem akarok lenni. Ha pedig szerettem volna gyereket, szerintem teljes egeszeben mindent at akartam volna elni.

Nem akarok gyereket, de ha férfi lennék, akkor biztos szeretnék. Elsősorban a kegyetlen fájdalmak miatt nem akarok, mert nekem nagyon alacsony a fájdalomküszöböm, ha valamim folyamatosan fáj egy bizonyos pont után hányingerem van, öklendezem meg hànyok. Persze vannak még okok amik miatt nem akarok (nem hiszem, hogy jó szülő lennék, nem hiszem, hogy mindent meg tudnék neki adni, kétlem, hogy valaha lesz olyan partnerem, aki megfelelő lenne erre a feladatra, stb) És valószínűleg ott döglenék meg. Igen, jobb lenne, ha az "erősebbik nem" szülne, de hát ez jutott nekünk, nőknek.